Opel Grandland X Hybrid4: Többet kapsz, mint gondolnád!

Nem lehet nem észrevenni, hogy egyre több zöld rendszámos autó van az utakon.

A szigorú normák betartása csak oly módon lehetséges, hogy a gyártók szinte a teljes modell családra nézve csinálnak egy hybrid verziót, ez segíti őket hozzá, hogy megfelelhessenek a szabályok betartásának. Úgy is fogalmazhatnék, hogy nem kívánságműsor, hanem kötelezettség, hiszen senki sem szeret több millió eurós bírságot fizetni.

Az Opel – talán nem sértődnek meg -, de nem tartozik a legizgalmasabb autók közé. A piacon mondjuk nem is izgalmasnak kell lenni, hanem sikeresnek, amit az értékesített darabszámok támasztanak alá, és lássuk be, elég gyakran jön szembe a márka valamelyik modellje.

A Grandland és az Insignia az a két modell, ami nekem nagyon tetszik. Az utóbbinak csodálatos vonalai vannak, árad belőle a nyugalom, az egész autóról sugárzik a kiegyensúlyozottság. A világ nem tud SUV nélkül élni, ezért kötelező ilyen modellt is teremteni, de jelen esetben ez jó ötlet volt. Lassan elkezdek kacérkodni a hibrid autókkal is, hiszen paraméterei, a környezetre gyakorolt hatása miatt egyre szimpatikusabbak. Soha, de soha nem fogom tudni azonban meghazudtolni gyermekkori énemet, miszerint mindig a teljesítménnyel lehet levenni a lábamról.

A Grandland formáját igyekeztek feldobni kétszínű fényezéssel. Jól fest ez a kék-fekete párosítás, kiemeli minden környezetben. Az elmúlt időszakban a kéknek ezer féle verziója hódít, de ennek az autónak kimondottan jól is áll. A Peugeot 3008 alapjain nyugvó modell igen termetes, egy nagyobb család is bőven elfér benne csomagokkal együtt. Szolidabb francia testvérénél, nem akar formabontó lenni, hozza a megszokott minőséget.

Alapvetően az előző mondat a beltér esetében is megállja helyét. Nem fogunk elveszni az innovációs rengetegben, nagyon könnyű eligazodni az utastérben. Kimondottan tetszik, hogy a konzolon elhelyezett kijelző nem éktelenkedik a műszerfal tetején, hanem besüllyesztették a panelbe. A felbontásán ugyan lehetne még mit csiszolni, de alapvetően megállja a helyét. Az ergonómia kiforrott, németes rend uralkodik benne, az anyagok minősége is kiváló.

Nem is kívánom tovább ragozni a részleteket, az Opel Grandland X Hybrid4 sokkal jobb dolog miatt vált számomra igazán szerethetővé!

Nem is reméltem, hogy az Opel lesz olyan bátor, hogy egy izmos felállásban dobja piacra modellt! Az alap agregát egy 1,6 literes turbómotor, amely 200 lóerős teljesítmény leadására képes. További hozzávaló egy valamivel több, mint 100 lóerős villanymotor, ezzel a teljesítménnyel bőven megvan 300 lóerő és ne feledjük, még mindig egy Opelről beszélünk. Nem is emlékszem, hogy mikor volt utoljára ilyen teljesítményű modellje a márkának! Mindezt a teljesítményt vissza is tudja adni, hiszen 4×4 hajtásának köszönhetően, nem vész el az energia. Sokakat meglephetünk a piros lámpánál, hiszen a 100-as tempó elérése alig több, mint 6 másodperc, durva érzés ennek a behemótnak a volánjánál – továbbra is Opel logóval. További előny, hogy ezt az érzést nem csak nulláról produkálja, hanem magasabb tempóról gyorsítva is nagyon megy. Lehet vele skalpokat gyűjteni, hiszen sokan nem is gondolják, hogy mire képes. Maradjunk annyiban, hogy nem ellenfél számára egy stuttgarti kétliteres dízel, amiből kellően sok van ahhoz, hogy próbára tegyék. Sem a lámpától, sem autópályán kigyorsításból nem egyformán indulnak meg, ezt többszöri próbálkozást követően sikerül csak tudomásul venni, pedig a SUV 1,8 tonna.

Az a legszebb az Opel Grandland X Hybrid4-ben, hogy egy szunnyadó ragadozó, egy olyan családi autó, amely, ha a szükség úgy hozza, simán maga mögé utasítja forgalom nagyját.

Kimondottan tetszett, hogy nem kellett órákat bajlódni a visszatöltéssel, gyakorlatilag utcai hagyományos töltővel is nagyjából két órán belül visszanyerte az energiát. További gondom szokott lenni, hogy normál használatban is elég gyorsan fogynak a megtehető kilométerek, de itt most abszolút reálisnak éreztem. Nem tudtam ugyan a WLTP szerinti 50 km-es hatótávot teljesíteni vele, de a 35 km stabilan sikerült.

A nyolc sebességes automata váltó nagyon finoman működik és a négyféle mód (elektromos, hibrid, sport, összkerékhajtás) bármelyikére is essen a választás, igazán jó partner lesz! Számomra még ott mutatkozott meg hibrid mivolta, hogy a benzinkúton sportos vezetést követően sem jelentem meg túl gyakran, a végére 6 liter környékére állt be a fogyasztás, ami hangsúlyozom egy közel 2 tonnás autótól igen jónak mondható. Jópofa dolognak tartottam benne, hogy megszabhatom, mennyi energiát tartson magában, hogy amikor majd a városba érek, maradjon tartalék a dugóban araszoláshoz is.

Szándékosan a végére hagytam az árat, ami talán kicsit beárnyékolja az idillt. A csúcsverzió, ami a tesztben is szerepel elég borsos árcédulát kapott, hiszen 14,6 millió forint környékén van. Bár nehéz neki versenytársat keresni, hiszen ezekkel a kompetenciákkal nem sokan bírnak a piacon, de aki értékeli a jót, nem fogja megbánni a döntést.