Gymkhana TEN: Öt autó, öt helyszín, gumifüst, és ami mögötte van
A Gymkhana tizedik kiadásában egy Ford Escort RS Cosworth, a Hoonicorn Mustang, egy európai Fiesta, egy Focus RS, és Block legújabb kedvence, a Ford F150-ből épített Hoonitruck a főszereplők.
A helyszínek ezúttal minden jármű számára másak: a Fiesta játszótere Svédország és Luleå Norrbotten befagyott tavai, ahol hóemberek és a tó jegébe vágott lékben fürdőző férfi is a kikerülendő akadályok között van. A Hoonicorn Mustang mostanra átépített legújabb változata az Amerikai Egyesült Államokban, Michigan területén garázdálkodik a forgalom elől elzárt utcákon, és borítja gumifüstbe a várost. A Focus RS a mexikói Guanajuato szűk sikátoraiban és alagútjaiban tekereg, az Escort Cosworth pedig a kaliforniai Los Angeles egy ipartelepén köröz a felállított akadályok között. A záró percekben mutatkozik be a Hoonitruck, amely a 66-os út egy szakaszán a texasi Shamrockban zavarja meg a nyugalmat.
A 19 perces tizedik epizód megjelenése előtt a Ken Block és a Hoonigan csapat az Amazon Prime előfizetői számára készített egy exkluzív sorozatot „The Gymkhana Files” címmel. Ebben az új rész elkészítésének részleteibe avatják be a nézőket, annak minden csúcs- és mélypontjával, megmutatva a projekt emberi oldalát, és hogy mennyi munkája van a csapatnak abban a pár percnyi összevágott videóban, amelyet végül publikálnak.
A YouTube-ra felkerült két (15 és 19 perces) videóból a backstage további érdekességei is kiderülnek, 20 olyan „titkot” mesél el a csapat, amelyek eddig még nem került nyilvánosságra az elmúlt 12 évben, a tíz Gymkhana rész elkészítése alatt.
Ilyen például, hogy a Hoonicorn Mustang eredetileg egy Ford Maverick lett volna, az 1970 és 1977 között gyártott szériából, Ken Block ugyanis ezt szemelte ki erre a célra. A választás egyik mozgatórugója az volt, hogy valami olyat szeretett volna, ami nem összkerékhajtású, de végül mégis a Ford Mustang mellett döntött. Szintén ehhez az autóhoz kapcsolódik az a kis kulisszatitok, hogy a Hoonicornnak a tervek szerint már a Gymkhana 6-ban szerepelnie kellett volna, de a koncepció, a tervek megalkotása, majd az építési folyamat úgy elhúzódott, hogy végül csak a Gymkhana 7-ben került sor a debütálásra.
További részletek a hibásan leszállított gumikról, az utolsó pillanatban megváltoztatott helyszínekről, a forgatási balesetekről és további érdekességekről a TheHoonigans YouTube csatornán:
Ken Block Shares 10 Secrets You DIDN’T Know About the Gymkhana Films!
Ken Block Gives us 10 More Gymkhana Secrets! Rolls, Disappearing Cars, + More
A Hoonicorn Mustangot egyébként a hetedik rész óta átépítették, és most a tizedik epizódban már Hoonicorn V2-ként hivatkoznak rá.
Az alap egy 1965-ös Mustang, de a jelenlegi állapotában szinte minden alkotóeleme egyedi átalakítás eredménye. A tetőt tartó oszlopok és maga a tetőlemez ugyan az eredeti, de a body kit már egy karbonszálas kiegészítés, amely a sárvédőíveknél például majdnem 23 centiméteres szélesítést adott autónak, hogy a 295 milliméter széles gumiabroncsok elférhessenek.
Az 1400 lóerős teljesítményt egy 6,7 literes V8-as motor adja le, amelyet két Garrett turbó lát el elegendő mennyiségű levegővel, az eszement teljesítményt pedig egy összkerekes hajtáslánc próbálja az aszfaltra vinni.
Ken Block maga is aktívan részt vett a tervezésben, hogy minden a számára leginkább megfelelő módon legyen kialakítva. A beltérben, ami ez esetben az ő munkahelye a forgatások alatt, a karbon műszerfal és ülés mellett a nagy „Hoonigan” kézifékkar kapott helyet, amely meghúzáskor nem csak fékezi a hátsó kerekeket, hanem oldja az összkerékhajtás központi differenciálzárját, és zárja a hátsó tengelyét, hogy az autó ilyen látványos driftelésekre legyen képes.
Habár a Hoonicorn nem versenyautó, mégis akként kezelik, hiszen egy egyedi, a Gymkhana forgatások számára készült példányról van szó.
A csapat például minden bevetéskor öt darab tartalékkal készül minden alkatrészből, hogy ha bármire szükség van, akkor az kéznél legyen.
A legjobb azonban, hogy az autót nem kiállítási tárgyként kezelik, hanem aktív használatban levő eszközként. A géptető alatt látszanak a javítások nyomai, amelyeket a korábbi bevetések során összeszedett, de van olyan sérülés is, amelyet szándékosan nem javítottak ki: a Climbkhana forgatások során a Pikes Peaken Block a szalagkorlátnak támasztotta az autó hátulját, az itt begyűjtött horpadás a mai napig látható a hátsó lámpa mellett.
A srácok az autót részletesen bemutatják az alábbi 20 perces kis összeállításban: