A magyar mérnök, aki feltalálta a Ford T-modellt - Makó nem felejti híres szülöttét

A magyar kivándorlók elképesztő sikereket értek el Amerikában, mind a 19. mind a 20. században. Nemcsak azért, mert ők tették le a hollywoodi filmgyártás alapjait, hanem azért is, mert olyan zseniális mérnököket adtak Amerikának és az egész világnak, mint Galamb József.

Ha Makón járunk, feltétlenül érdemes meglátogatni az ottani Ford gyűjteményt – amely a József Attila Múzeum részeként várja az érdeklődőket -, hiszen honfitársunk volt e legendás jármű egyik megalkotója.

Már tizenévesen kitűnt geometriai tudásával

Galamb József szegény református parasztcsaládban született, 1881-ben. Édesapja földműves, édesanyja háztartásbeli volt. A gimnázium első négy osztályát szülővárosában végezte el, amelynek költségeit az addigra befutott ügyvédként tevékenykedő bátyja fedezte, mert a családfenntartó édesapa korán meghalt. Szegeden, az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában (ma Déri Miksa Szakközépiskola) folytatta tanulmányait. Itt legkedvesebb tanárai közé tartozott Csonka Ferenc vegyészmérnök, akinek bátyja, Csonka János a magyar autó- és motorgyártás úttörője volt. Már itt felfigyeltek geometriai rajzaira, amelyek ügyességéről, tehetségéről tanúskodtak.

Ezután Budapesten tanult tovább, a főiskola gépész szakosztályán 24 tantárgyból vizsgázott, és mindegyikre jeles osztályzatot kapott. A főiskola után egy évet töltött gyakorlaton, ennek befejezése után a kovács, kútfúró, harangöntő, lakatos, rézöntő, réz- és bronzműves szakmákból képesítést szerzett, és elsajátította a lokomobilok, gőzkazánok és stabilgépek kezelését. Az iskolák elvégzésekor végleg elhatározta, hogy autót akar tervezni – ez már a szegedi évek óta érlelődött benne – , ahogy élete krónikaírója fogalmaz.

Németország és az Adler után az USA következett

Még 1901-ben bevonult a kötelező katonai szolgálatra a haditengerészethez. Itt – amellett hogy gépkezelői tanfolyamot végzett – megismerkedett Horthy Miklóssal, aki akkor a Kranlich torpedó-naszád parancsnoka volt. Horthy felfigyelt a tehetséges szakemberre.

Galamb József kétéves katonai szolgálata után, szakaszvezetői rangban szerelt le. Ezután dolgozott Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, majd elnyert egy ösztöndíjat, amely révén Németországba utazhatott, ellátogatott Drezdába, Hamburgba, Berlinbe és Brémába. Dolgozott Düsseldorfban egy kisebb üzemben, majd a Daimler és a Benz gyáraiban. Ezután érkezett el Frankfurt am Mainba, ahol az Adler Automobil Company alkalmazottja lett, és itt már motor-összeszerelőként dolgozott.

Minden vágya az volt a tehetséges fiatalembernek, hogy eljusson az Amerikai Egyesült Államokba, és megtekintse az 1904-es autó-világkiállítást St. Louisban. Az Amerikai Egyesült Államokba 1903. október 6-án érkezett meg két útitársával, Fishoff Manóval és Balogh Márkussal, utóbbi Charles Balough néven vált világhírű mérnökké. Eredeti tervei szerint visszatért volna az Adler-gyárba, de meggondolta magát, és keletnek indult. Clevelandben a Stearn’s Automobile Company alkalmazottja lett, karburátorokat készített. Ekkorra már elég jól elsajátította az angol nyelvet, ezért géptervezői állást keresett.

A világ első népautójából 15 és fél millió készült

A város – az autógyártás korabeli központja – annyira megtetszett Galambnak, hogy itt is telepedett le. Detroitban találkozott Henry Forddal is. Húsz dolláros állást keresett, de a Cadillac-gyár csak 18-at ígért neki. Hogy megbizonyosodjanak gépészmérnöki tudásáról, lehetőséget adtak neki próbatervezésre. A bemutatkozás előtt szerencsét próbált Ford gyárában, ahol azonnal megkapta az igényelt heti fizetést, és tíz nap múlva munkába is állhatott.

A Ford Motor Companynél 1905. decemberében kezdett dolgozni, mint műszaki rajzoló. A szintén magyar Charles Balough, Haltenberger Gyula és az amerikai Childe Harold Wills-szel együtt ő alkotta meg a híres Ford T-modellt. Ez egy egyszerűen kezelhető, olcsón előállítható autó volt. A szerkezeti tervek elkészítése során jelentős műszaki újításokat alkalmazott. 1913-ban a Fordnál áttértek a mozgó összeszerelő szalagon történő sorozatgyártásra. E forradalmi újításnak köszönhetően a T-modell a világ első népautója lett. Húsz évig gyártották, közel 15 és fél millió darab készült belőle. 2000-ben még 100 000 működőképes darab volt fellelhető a világon.

Traktort tervezett, nőknek

Farkas Jenővel 1915-ben elkészítette a Fordson-traktort, az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű terveit. Elsősorban nőknek szánták, hogy férjük helyett dolgozhassanak a farmon, amíg azok a fronton szolgálnak. Belőle hat darabot küldött haza szülővárosába a testvéreinek, akik nem csak dolgoztak a járművel, hanem egyúttal propagálták is a Ford-járműveket, és családi céget alapítottak.

Galamb József sosem feledkezett meg hazájáról. 1921-ben ösztöndíjat alapított olyan makói, szegény sorsú diákoknak, akik felső ipari iskolában kívántak tanulni. Az első világháború alatt hadigépek szerkesztésével foglalkozott (tengeralattjáró-keresővel, harckocsikkal, repülőgépmotorokkal), de a sebesültszállító autók tervét is neki köszönhetjük. Több alkalommal hazalátogatott Magyarországra, s előadásokat tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben. Utoljára 1932-ben járt idehaza.

Annyit keresett, mint az Amerikai Egyesült Államok elnöke

Henry Ford igazán megbecsülte tehetséges tervezőjét; évi fizetése 75 000 dollár volt – ennyit keresett az Egyesült Államok elnöke is. Galamb József Detroitban halt meg, 1955-ben.

Szülővárosa nem feledkezett meg róla, 1981-ben emléktáblával jelölték meg a makói Ford-lerakat épületét. A makói ipari szakmunkásképző és szakközépiskola 1990. december 1-jén felvette a Galamb József Szakképző Iskola nevet. A város posztumusz díszpolgári címet adományozott neki. 2001-ben avatták fel Galamb József első mellszobrát, Széri-Varga Géza alkotását. A bronz szobor a Belvárosban, a Széchenyi téri szoborparkban áll.

2002-ben Sárneczky Krisztián a mérnök emlékezetére 132824 Galamb névre keresztelte az általa felfedezett aszteroidát. 2005-ben a róla elnevezett középiskola aulájában elhelyezték a konstruktőr második szobrát is: ez Borsi Sándor alkotása. Az egyetemen, ahol tanult – mai nevén a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon – előadótermet neveztek el róla.

Interaktív oktató központtá is akarják fejleszteni

Mindezt a makói Galamb József Veteránjármű Kiállító Központ földszintjén berendezett kiállításon is megtudhatjuk róla. A múzeumot üzemeltető Maros-parti Veteránjárműveket Kedvelők Sportegyesületének tagjai tulajdonában lévő oldtimer motorokat nézhetik itt meg az érdeklődők. Diákcsoportok is rendszeresen felkeresik a kiállító helyet. Az 1920-as évek elején megnyitott egykori Ford-lerakatot vásárolta meg, állami támogatásnak köszönhetően, az egyesület és alakította át kiállítóközponttá. A fő cél az, hogy megőrizzék az utókor számára ezt a gazdag makói ipartörténeti emléket, illetve a központot bevonják az oktatásba is.
Ami külön szenzáció, hogy Galamb József autójának a makói József Attila Múzeumban őrzött példánya még ma is működőképes, az oldtimer jármű a kiállításokra is „saját lábán” megy. A kiállítóközpont területén gyakran tart az üzemeltető rendezvényeket. A cél, hogy egyre inkább interaktív múzeummá fejlesszék a létesítményt.