A magyarok többsége mielőbb bevezetné az eurót
Hazánkban az utóbbi időben még növekedett is az uniós fizetőeszköz elfogadottsága – derül ki egy tavasszal szervezett közvélemény-kutatás eredményéből.
Április végén átfogó közvélemény-kutatást szerveztek az Európai Unió azon hat országában (Magyarország, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Svédország) ahol mindmáig nem került bevezetésre a közös uniós fizetőeszköz, az euró. A végeredményt az Európai Bizottság nemrég tette közzé az Eurobarometerben – számolt be róla az Euronews.
Hazánk szempontjából a legfontosabb konklúzió, hogy a magyarok a vártnál is nagyobb mértékben támogatják az euró mielőbbi bevezetését
Itthon 1008 embert kérdeztek ki a témával kapcsolatban, s a válaszadók 62 százaléka szerint előnyös, míg 31 százalék szerint kedvezőtlen volna, ha az uniós fizetőeszköz váltaná fel a nemzeti valutát. A tájékozatlanok aránya 7 százalék volt.
Összehasonlításképpen: a többi öt uniós ország átlagát tekintve mindössze 53 százalékra tehető azok száma, akik az euró bevezetését szorgalmazzák, a fizetőeszköz ellenzőinek tábora pedig 43 százalékos.
Magyarországon 2022-höz képest 3 százalékkal növekedett azok aránya, akik az euró mielőbbi bevezetése mellett foglalnak állást. A valóság azonban szöges ellentétben áll a közvélemény-kutatásokban résztvevők kívánalmaival.
A közös valuta bevezetése ugyanis jelenleg is szigorú feltételekhez kötött, melyek közül hazánkban a költségvetési hiánycél teljesítése bizonyulna a legnehezebb feladatnak. Ugyanakkor elmondható, hogy a képletből a politikai akarat is hiányzik, amit remekül példáz, hogy még az euró bevezetésének céldátumáról sem tudni semmit. Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2013-ban a témával kapcsolatban úgy fogalmazott: hazánk számára nem időszerű kérdés csatlakozni az euróövezethez.
Matolcsy György jegybankelnök nemrég ettől homlokegyenest eltérő véleményének adott hangot. „A mi álláspontunk az, hogy ha elérjük az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének közel 90 százalékát, akkor már érettek leszünk az euróra” – fogalmazott hozzátéve, hogy véleménye szerint e fejlettségi szintet akár már 2030-ban is elérhetjük.