Hoyos januárban visszatér a Kókusz-szigetekre, ugyanoda, ahol a támadás történt. Nem a bátorságát akarja bizonyítani, hanem a megjelölt nőstényt szeretné újra megtalálni, hogy folytathassa a kutatást, amelyet a támadás félbeszakított. A célja ugyanaz maradt: bebizonyítani, hogy a cápák nem szörnyek, hanem az óceán ökoszisztémájának kulcsszereplői, akik nélkül a tengeri élet egyensúlya felborulna. Hoyos hisz abban, hogy ha jobban megértjük viselkedésüket, talán kevésbé fogunk félni tőlük – és inkább tisztelettel tekintünk majd rájuk, mintsem ellenségként.
Megharapta egy cápa a mexikói tengerbiológust, ő mégis visszatér a mélybe!
A legtöbben valószínűleg soha többé nem merülnének víz alá, ha egy háromméteres cápa fejbe harapná őket. Mauricio Hoyos, a mexikói tengerbiológus azonban másképp gondolja: szerinte az állat megkímélte az életét – és most visszatér a mélybe, hogy tovább védje a fajt, ami majdnem végzett vele.
A Kókusz-szigeteknél szeptember végén egy rutinfelmérés vált élet-halál harccá. Hoyos egy galápagosi nőstény cápát akart megjelölni, hogy kutathassa annak mozgását, amikor az hirtelen visszafordult, és egyetlen másodpercre a fejébe harapott. A felső állkapocs a koponyájába, az alsó az arcába vájt, 29 foga tépte fel a bőrét – mégis túlélte. A légzőkészüléke megsérült, a levegője elfogyott, a vér elhomályosította a látását. A pánik helyett azonban higgadtság győzött: ajkával szabályozta a levegő kiáramlását, és fegyelmezetten emelkedett a felszín felé. 34 órával később, egy hosszú mentőút után műtötték meg, és orvosai szerint szinte csodával határos módon, fertőzés nélkül, rekordgyorsasággal épült fel.
Ezt olvastad már?
Valami furcsa dolog történik a Csendes-óceán északi felén
Az ember, aki megmentette Indiát az éhínségtől: M.S. Swaminathan
A kutató ma már mosolyogva mondja: az arcán húzódó íves heg olyan, „mintha kopoltyú lenne” – egyfajta emlékeztető, miért merül le újra és újra. Szerinte a cápa nem támadni, hanem védekezni akart: „Ez csak egy figyelmeztetés volt – mint amikor egy kutya odakap”- mondta. A szakértők szerint egyébként a cápák a legtöbb esetben nem támadnak feleslegesen: ösztönösen reagálnak, ha fenyegetve érzik magukat, vagy összetévesztik az embert a zsákmányukkal. A provokáció, a hirtelen mozdulatok és a zajos jelenlét sokkal inkább kiváltja a védekező reakciót, mint a szándékos agresszió – a cápák tehát nem ellenségek, inkább csak félreértett ragadozók.
Forrás: BBC
Borítkép: Oleksandr Sushko, Unsplash
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
