A kutatók rájöttek, hogyan képes túlszárnyalni az agyunk a mesterséges intelligenciát

Bár a technológia az elmúlt két-három évben bámulatos fejlődésnek indult, a Princetoni Egyetem szakemberei szerint még mindig nem veheti fel a versenyt az emberi aggyal.

A Princeton Egyetem kutatói nemrégiben rézuszmajmok bevonásával végeztek inspiráló kutatást – a közismert óvilági majomfaj egyedeinek jellegzetessége, hogy biológiai tulajdonságaikat és agyuk működését tekintve érdekes hasonlóságokat mutatnak az emberekkel. A tudósok arra kérték az állatokat, hogy azonosítsák az előttük elhelyezett képernyőn felvillanó színeket és formákat. A válaszadáshoz a rézuszmajmoknak mindig az előre megadott irányba kellett fordítaniuk a tekintetüket, miközben a tudósok folyamatosan nyomon követték, hogy az egyedek milyen agyi jeleket bocsátanak ki – számolt be róla a Science Alert.

Ezt olvastad már?

A jövő legkeresettebb szakmái: hol lesz a legnagyobb fizetési potenciál a következő évtizedben?

Kínai enyhülés, amerikai fordulat – így alakul most a techpiac

A kutatók azt találták, hogy a majmok agya úgynevezett neuronblokkokat használt a vizsgálatok során. A már meglévő neuronblokkok egyébként többször is felhasználhatók, sőt kombinálhatók is, ez pedig olyan idegi flexibiltásra utal, melyhez foghatóval a legfejlettebb mesterségesintelligencia-modellek sem tudnak versenyre kelni.

Tim Buschman, a Princeton Egyetem idegtudományi szakértője elmondta: a vizsgálatok során arra lettek figyelmesek, hogy a neuronblokkok összekapcsolásával az agy képes új feladatokat konstruálni – ekként például azt is meghatározhatja, hogy az adott pillanatban milyen irányba kell néznie az állatnak. A rézuszmajmoknak összesen három, egymással szorosan összefüggő feladatban kellett felismerniük, illetve megkülönböztetniük egymástól a hirtelen megjelenő színeket és formákat, és a szellemi műveletek elvégzése közben folyamatosan arra kényszerültek, hogy tanuljanak, s frissen megszerzett tudásukat a gyakorlatban is alkalmazzák.

A neuronblokkok – amiket a tudósok kognitív építőelemeknek is neveznek – az agy prefrontális kérgében összpontosultak, ami azért érdekes, mert épp ez az a terület, ami a komplexebb problémamegoldáshoz, döntéshozatalhoz és tervezéshez kapcsolódik, és a szakértők szerint a kognitív rugalmasságban is nehezen túlbecsülhető szerepet játszhat. Megállapítást nyert továbbá, hogy amikor bizonyos kognitív blokkokra épp nem volt szükség, az aktivitásuk mérséklődött, ami arra enged következtetni, hogy az agy képes elraktározni azon idegi „építőkockákat”, melyekre nincs azonnal szükség ahhoz, hogy az egyén jobban az aktuális feladatára koncentrálhasson – derül ki a Nature nevű tudományos folyóiratban publikált tanulmányból.

A szakemberek szerint mindez magyarázatot adhat arra, hogy miként tudnak a majmok, illetve egyes emberek alkalmazkodni azokhoz a kihívásokhoz, melyeket korábban nem érzékeltek, s hogyan tudják a meglévő ismereteiket felhasználni ezek abszolválására. Erre a jelenlegi AI nem, vagy csak korlátozott mértékben, kifogásolható eredménnyel képes.

Forrás: Nature

Borítókép: Solen Feyissa, Unsplash