Lakáshitel-törlesztés egészségpénztári befizetésből? Lehetséges!

Lakáshitel törlesztésére is alkalmas lehet az egészségpénztári befizetés után igénybe vett kedvezmény. Sokan, sokféle módon próbálják hamar lezárni lakáshitelüket, igyekeznek spórolni a teljes visszafizetendő összegen, mégsem tudnak erről a lehetőségről, holott, ez 10 éves távlatban akár több mint 2 millió forintos személyi jövedelemadó jóváírást is jelenthet, ha minden fontos szabályt betartasz.

„Talán a legnagyobb pénzügyi tudatossággal rendelkező ügyfelek között is ritkán ismert tény, hogy az egészségpénztári megtakarítás önsegélyező jelleggel hiteltörlesztésre is fordítható. A jelenleg érvényes szabályozás szerint, a mindenkori bruttó minimálbér 15%-át, tehát közel havi harmincezer forintot lehet lakáscélra fordítani a pénztáron keresztül” – magyarázza Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. „Fontos kitétel azonban, hogy egészségpénztárból kizárólag lakáscélú jelzáloghitelt lehet törleszteni, tehát lakásvásárlási, -építési, -felújítási vagy -bővítési hitelt, valamint olyan kiváltott hitelt, ahol a lakáscél és az ingatlanfedezet megmaradt” – folytatja a szakértő.

Az, aki egészségpénztári megtakarítását lakáshitel fizetésére is hasznosítja, egyszerűen növelheti a törlesztésre fordítható forrást, hiszen az egészségszámlára feltöltött összeg 20%-a az adóbevalláskor a pénztár által kiállított adóigazolás alapján személyi jövedelemadó-visszatérítésként visszaigényelhető.

Az érvényben lévő szabályoknak megfelelően a lakáscélra fordítandó befizetés havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15%-a lehet (az idei évben ez 34.800 Ft/hó), de maximum a hitelre kifizetett törlesztőrészlet összege. A havi utalásnál érdemes valamivel többel kalkulálni, hogy az egészségpénztárak által levont működési költséget (kb. 5-7%) is fedezze a befizetett összeg. Amennyiben havi 37 500 Ft-tal számolunk, az éves szinten 450 000 Ft-ot jelent, amelynek 20%-a, vagyis 90 000 Ft már biztosan visszaigényelhetővé válik az éves szinten legfeljebb 150 000 Ft-os keretből.

Ezzel a lehetőséggel adós és adóstárs külön-külön élhet, így ez az opció egy házaspár esetében már évi 180 ezer forint pluszt jelent. Az évről évre növekvő minimálbérnek köszönhetően pedig 10 éves távlatban, ez már több mint 2 millió Ft-os SZJA jóváírást is jelenthet. Az összeg maximalizálása és az önsegélyező családi szolgáltatások közötti átfedésből – például önkéntes nyugdíjpénztári befizetés – adódó ütközés elkerülése érdekében tanácsos pénzügyi szakértő segítségét kérni.

Elengedhetetlen továbbá, hogy az egészségpénztári befizetésből történő hiteltörlesztés esetén a takarékoskodó a hitelszerződésben adósként, vagy adóstársként szerepeljen, illetve saját néven lévő számláról, késedelem és hátralék nélkül kell fizetni a törlesztést. A folyamatos teljesítést igazolni is kell, méghozzá az előző három havi törlesztőrészlet befizetéséről szóló dokumentációval.

A támogatás összegét a pénztár a havi törlesztés befizetésének igazolása után lakossági folyószámlára vagy közvetlenül a hitelt folyósító pénzintézetben található hitelszámlára is utalhatja, automatikusan törlesztve ezzel a hitelt, akár előtörlesztésként, akár a havi törlesztés részeként.

„Az önsegélyező szolgáltatásokhoz, így a lakáshitel törlesztéséhez is csak a már legalább 180 napja a pénztárban tartott egyenleg használható. Tehát minimum fél évig kell takarékoskodni, mielőtt az összeg lakáscélra fordítható, ezért érdemes minél előbb pénzügyi szakértői segítséggel kiválasztani az ügyfél számára legmegfelelőbb egészségpénztári szerződést” – teszi hozzá Fülöp Krisztián.