Újra 3 százalék fölött az euróövezeti infláció: már nem is kérdés, mi lesz a következmény

Az Eurostat friss gyorsbecslése vészjósló képet fest az euróövezeti inflációról. Sokan már most borítékolják, hogy a hónap első felében kamatot emel majd az Európai Központi Bank.

Az energiaárak drágulása miatt augusztusban újra 3% fölé emelkedett az infláció az eurózónában, a már eddig is súlyos nehézségekkel küzdő vállalkozások pedig újabb csapással szembesülhetnek a magasabb kamatok miatt – adta hírül nemrég a CNBC. Az euróövezetben az éves infláció a júliusi 2,9%-ról 3,3%-ra emelkedett, ami 2024 szeptembere óta a legmagasabb érték – derül ki az Eurostat gyorsbecsléséből. Az energiaárak inflációja 10,3%-ról 14,3%-ra gyorsult, a maginfláció viszont 2,5%-ról 2,4%-ra csökkent. Az iráni háború eseményei (különös tekintettel a Hormuzi-szoros lezárására) következtében drámai mértékben emelkedni kezdett a kőolaj ára, Európa számára pedig különösen nagy érvágást jelentettek a földgáz nemzetközi piacán kialakult fennakadások. Sokan már most biztosra veszik, hogy az Európai Központi Bank szeptember 10-i ülésén a kamatemelés mellett dönt majd.

Ezt olvastad már?

Vajon visszakapaszkodhat a forint a meredek zuhanás után?

Euró Magyarországon: az elemző elárulta, tartható-e a bevezetés jelenlegi céldátuma

Tudvalevő, hogy az EKB júniusban 2,25%-ra emelte irányadó kamatát – 2023 óta ez volt az első kamatemelés –, válaszul az iráni konfliktus következtében kialakult globális inflációs nyomásra.

Joe Nellis, az MHA gazdaságkutató vezetője nemrég úgy fogalmazott, hogy a jegybank attól tarthat: a rövid távú inflációs nyomás tartóssá válhat, és a bérekre, illetve a szolgáltatások inflációjára is kihatással lehet.

„Az EKB dilemma előtt áll: mérlegelnie kell a magasabb kamatok és az azokkal járó gazdasági költségek közötti kompromisszumot. A magasabb hitelfelvételi költségek továbbra is komoly nyomást gyakorolnak majd az erősen eladósodott háztartásokra, teherként nehezednek az ingatlanpiacokra, és drágítják a vállalkozások beruházásait. Főként a kis- és középvállalkozások esetében jelenthet problémát a finanszírozási költségek újbóli emelkedése: emiatt a beruházási terveket akár határozatlan időre elhalaszthatják, vagy le is kerülhetnek a napirendről” – vélekedett Nellis.

Forrás: CNBC

Borítókép: Magnific