Óriási döntés vár a jegybankra, évtizedekre eldőlhet a monetáris politika sorsa
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a közeljövőben határozhat arról, hogy csökkenjen-e a mostani inflációs cél. De vajon miért épp most időszerű a döntés a jegybank számára?
Miként a Portfolio.hu cikke is megjegyzi, a közelmúltban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóin többször is említésre került az inflációs cél kérdése. Nyáron maga Varga Mihály hozta szóba a témát: júniusban a jegybankelnök azt mondta, az MNB-n belül már meg is kezdődött a jelenlegi inflációs cél felülvizsgálata, ám annak monetáris politikai vonatkozásai még nem kerültek napirendre; augusztusban Varga azt ígérte, hogy a felülvizsgálat eredményeit az ősz folyamán tárják a nyilvánosság elé; szeptember elején a Bloomberg közölte, hogy a következő, két hét múlva esedékes kamatdöntő ülésen a nyári „mini kamatcsökkentési ciklus” után megállhat a kamatvágással a jegybank, s 2,5%-ra csökkentheti a mostani inflációs célját.
Ahogy arra a Portfolio.hu is rávilágít: az inflációs cél a nemzetközileg meghatározó inflációs célkövetés rendszerében az MNB elsődleges támpontja.
Lényegében azt határozza meg, mekkora inflációt tart megengedhetőnek a jegybank közép- és hosszútávon. Mindez már csak azért is lényeges, mert ehhez kell igazítania a monetáris politikáját. Az inflációs cél mértéke végső soron a kamatdöntéseket is meghatározza, méghozzá számottevő mértékben.
Ezt olvastad már?
Nyugtalanító hírt kaptak az autósok, a dízel és a benzin ára is kilőtt Magyarországon
Meglepő a magyarázat: ezért duzzadt ekkorára az augusztusi költségvetési hiány
A jegybank inflációs célja jelenleg 3 százalék, ami mellett van egy plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasáv. Ez a rövid távú sokkok által okozott „célzási pontatlanság” ellen nyújt egyfajta „védőhálót” az MNB-nek. A jegybank másfél-két éves időtávon 3 százalékos inflációt tart kívánatosnak, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy az inflációnak a 2-4 százalékos sávon belül kell mozognia. Az érték legutóbb 21 éve csökkent 3,5%-ról 3%-ra. Ha tehát az MNB most módosítja az inflációs célt, az egy súlyos, több évtizedes távlatban is meghatározó döntés lesz, mely felmérhetetlenül nagy hatást gyakorolhat a monetáris politikára.
A Tisza Párt tavasszal történelmi léptékű kétharmados győzelmet aratott az országgyűlési választásokon. Az új kormánypárt már a választási kampányban az euró bevezetését sürgette. Ebből is adódik, hogy mindeddig elsősorban az euró feltételeként került szóba az inflációs cél megváltoztatása. Fontos hozzátenni, hogy az euró bevezetésekor minden érintett tagállamnak bizonyítania kell, hogy az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos inflációs célja megfelelő a számára. Magyarország ennek az útnak még az elején tart, ami azt jelenti, hogy nem feltétlenül kellene azonnal módosítani az inflációs célt.
A kormány 2030-ig teljesíteni szeretné az euró bevezetésének feltételeit, s az új fizetőeszköz ezután válthatná fel a forintot Magyarországon. A jegybanknak tehát elvileg még majdnem fél évtized állna rendelkezésére ahhoz, hogy változtasson az inflációs célján. Akkor miért ez a „kapkodás”? Nos, szembeötlő, hogy az eurózónán kívül hazánkban a legmagasabb a jegybank inflációs cél. A lengyel és a román nemzeti bank 2,5, a cseh nemzeti bank 2 százalékos áremelkedési ütemet céloz. A románok időnként közlik, hogy kívánatosnak tartanák az euróbevezetést, de a kritériumok teljesítésében rosszabbul állnak, mint Magyarország, a lengyelek és a csehek pedig nem is mutatnak hajlandóságot minderre.
A cél felülvizsgálata az euróbevezetéstől függetlenül is időszerű lehet, különös tekintettel arra, hogy talán érdemes lenne a célt a régiós országokéhoz „igazítani”. Közép-Kelet-Európában legutoljára a románok módosítottak az inflációs céljukon, 2013-ban 3 %-ról csökkentették a jelenlegi 2,5%-ra.
Jelenleg egyébként hosszú évek óta nem tapasztalt alacsony árnyomás jellemzi a gazdaságot, ilyen környezetben pedig könnyebb módosítani az inflációs célt. A keddi adatok szerint augusztusban 1,3 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak, ami enyhe növekedést jelent ugyan az előző havi értékhez viszonyítva, egyértelműen a jelenlegi jegybanki célsáv alsó küszöbe alatt marad.
Az inflációs környezet szintén kedvező, a szakemberek szerint év végéig lépcsőzetes marad az emelkedés üteme, és decemberben sem haladja meg az áremelkedés a 2 százalékot. Az MNB nyáron jelezte, hogy saját előrejelzése szerint jövőre is 3 százalék alatt marad az infláció. Tehát adja magát a kérdés a céllal kapcsolatban: mikor lenne érdemes változtatni, ha nem most?
A jegybank nemsokára beszámol a cél felülvizsgálatának eredményéről, és állítólag már a szeptemberi kamatdöntő ülés után határozhatnak a kérdésről. A szeptember 22-i ülésen a Monetáris Tanács az új inflációs jelentésről is tárgyal, nem is szólva az abban szereplő előrejelzésekről. Egy frissített inflációs előrejelzés mellett ésszerűbb lenne dönteni ilyen jelentőségű kérdésekről. Fontos hozzátenni, hogy erre szeptember után legközelebb csak az év végén lesz lehetőség. Valószínűtlennek tűnik, hogy az MNB 3 százalékról azonnal 2 százalékra módosítsa a középértéket: nagyobb az esély rá, hogy ez két lépcsőben fog megtörténni. Elsőként tehát 2,5 százalékig csökkenne a cél, majd az euróbevezetési céldátum ismeretében a következő években jöhet még egy csökkentés. Ez nem okozna „sokkot” a gazdaságban, ráadásul így nyílna lehetőség az első lépés tanulságainak értékelésére is.
Az alacsonyabb cél eléréséhez szigorúbb monetáris feltételek, magasabb kamatok szükségesek. Ezért is örvendetes, hogy jelenleg alacsony árnyomás jellemző a gazdaságra, hiszen így az alacsonyabb cél túllépése sem okozhat problémát.
Forrás: Portfolio.hu
Borítókép: Unsplash+








