Így változtak meg egy év alatt az otthonválasztás szempontjai

Az ingatlanárakra gyakorolt közvetlen hatás mellett a koronavírus-járvány miatt bevezetett óvintézkedések, a kijárási korlátozás, a home office és a távoktatás is olyan folyamatokat indítottak el a lakáspiacon, amelyek akkor is velünk maradhatnak, ha az élet már visszatért a megszokott kerékvágásba.

Az OTP Ingatlanpont szakértői az elmúlt közel egy év tapasztalatai alapján foglalják össze azt, hogy a járvány hatására hogyan változhatnak, akár közép-hosszú távon is, az otthonválasztási szempontok. 2020. tavasza óta több olyan, a koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható szempont jelent meg az ingatlanválasztás kapcsán, amelyek akár hosszú távon is megváltoztathatják az ideális otthonról alkotott elképzeléseinket. A home office elterjedése, a kijárási korlátozások, az üzletek rövidített nyitva tartása vagy az ingyenes parkolás is elősegítették azt, hogy bizonyos ingatlantípusok és lokációk vonzóbbá váljanak az otthonkeresők szemében.

Élre törő kertvárosok és agglomerációk

Már a járvány első hulláma után is megfigyelhető volt az addig akár kevésbé preferált kertvárosi és agglomerációs ingatlanok térnyerése a belvárosi és nagyvárosi ingatlanokkal szemben. Ennek oka egyrészt az esetenként jelentős árkülönbséggel, másrészt a home office egyre általánosabbá válásával háttérbe szoruló, munkahely és otthon közötti ingázás szükségességével magyarázható. A városokból megfigyelhető kivándorlásnak a vidéki infrastruktúra hiányosságai, az elérhető ingatlanok korlátozott száma és az a bizonytalanság szabhat határt, hogy a cégek vajon hosszú távon is fent fogják-e tartani a home office lehetőségét vagy ismét visszaállnak a járvány előtti munkarendre.

Az ingázás újbóli beindulásával és ezáltal az utazási idő és költségek emelkedésével ismét fontos szemponttá válhat az, hogy az autózás plusz költségei mellett meddig éri még meg vidékre költözni. Ezt ellensúlyozhatják a budapesti és agglomerációs kötöttpályás tömegközlekedés nemrég beharangozott fejlesztései, ami tervek szerint 20 év alatt a duplájára növelheti a közösségi közlekedést használók számát.

„Az agglomeráció és kertvárosok térnyerése hosszú távon a településszerkezetre is hatással lehet. A fellendülő kereslet kapcsán egyre több ingatlanfejlesztő számára válhat vonzóvá ez a terület és a magánerős építkezések is nagyobb hangsúlyt kaphatnak az 5 millió forintig visszaigényelhető építési áfa lehetőségével” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A vidék ellenpólusán, Budapest belvárosában a turizmus és az Airbnb visszaszorulásával a rövid távú bérbeadásra kialakított lakások nagyobb számban kerülhetnek piacra, ez a folyamat már tavaly megindult. Ezen ingatlanok speciális kialakításuk miatt (minimális konyha vagy annak teljes hiánya, hálóhelyiségek számának maximalizálása) az eredeti funkciójuktól eltérő hasznosításuk nehézkes lehet. Sokakat visszariaszthatnak az átalakítással járó munkálatok és költségek, de a felújítási támogatás ezen ingatlanok esetében is kapóra jöhet.

Zöldterület, napsütés, generációk együttélése

Az otthoni munkavégzés és a kijárási korlátozás megnövelte a négy fal között töltött időt, így felértékelődnek olyan, korábban kevésbé fontos szempontok, mint az ingatlan kertkapcsolata, a terasz vagy tárolóhelyiség megléte, az ingatlan megfelelő tájolása, de legalábbis a munkavégzésre kijelölt helyiség megléte és annak megfelelő megvilágítása.

Azzal, hogy az eddigieknél jóval több időt töltünk a négy fal között, előtérbe kerül a lakáshoz kapcsolódó kiadások csökkentésének igénye is, így felértékelődnek a hatékony és energiatakarékos hűtési, fűtési és világítási megoldások.

„A kereslet mellett a kínálati oldalon is egyértelműen megjelentek már a vírushelyzethez való alkalmazkodás jelei. A nagyobb méretű újépítésű lakások esetében egyre többször jelölik az alaprajzon dolgozószobaként az eredetileg hálóként funkcionáló helyiséget. A kisebb méretű ingatlanok esetében is fontos választási szempont lehet, hogy kialakítható legyen benne egy, a lakás többi részétől elkülöníthető, munkavégzésre alkalmas terület, akár csak egy dolgozósarok formájában” – tette hozzá Valkó Dávid.

A koronavírus-járvány következményeként megnőhet az igény arra, hogy a családok közelebb kerüljenek egymáshoz és ez által a többgenerációs házak iránti kereslet is növekedhet. A több bejáratú, nagyszülők, szülők és gyerekek együttélésre kialakított ingatlanok mellett a tetőtér beépítésre igénybe vehető támogatással a többgenerációssá alakítható házak iránti kereslet is megélénkülhet, elsősorban azokon a területeken, ahol a saját lakrész kialakításával a gyerekek maradhatnak a szülői fészekben, azaz van a közelben munkahely.