A Bizottság célja, hogy csökkentse a lakásokkal folytatott pénzügyi spekulációt és erősítse a bérlők jogait. A tervek szerint stabilabb szerződések, átláthatóbb díjemelések és kiszámíthatóbb kínálat várható, miközben az állami támogatások és adókedvezmények célzottabban ösztönözhetik az építést és felújítást.
Az EU lépne a lakhatási válság ügyében
Az Európai Bizottság decemberre ígéri az első uniós lakhatási csomagot, amely a rövid távú kiadások szabályozásától a bérlők jogain át az állami támogatásokig több érzékeny területet is érint. A cél világos: kezelni a lakhatási válságot, mielőtt az társadalmi feszültségeket generálna, és a populisták politikai tőkét kovácsolnának belőle.
A csomag előkészítését Dan Jørgensen lakhatási biztos vezeti, aki a Guardiannek adott interjújában hangsúlyozta, hogy az EU-nak most kell cselekednie, különben elveszítik a kontrollt. A terv, hogy az Airbnb-hez és a Bookinghoz hasonló rövid távú kiadási platformok egységes uniós szabályozást kapjanak, hogy megakadályozzák a belső városrészek kiürülését a túl sok turistás lakáskiadás miatt. A cél nem a tiltás, hanem egy átlátható, ellenőrizhető rendszer kialakítása, melynek része az adatszolgáltatás, a kvóták és engedélyek egységes kerete, és a visszaélések visszaszorítása.
Ezt olvastad már?
Spanyolország felé fordulnak a befektetési célú ingatlanvásárlók
Nem az Airbnb a belvárosiak legnagyobb problémája
Bérlők, spekuláció és mindennapok
A számok alátámasztják a helyzet sürgősségét: 2010 és 2023 között az EU-ban a lakásárak 48, a bérleti díjak 22 százalékkal nőttek, miközben az infláció 36 százalék volt. Egyes országokban a drágulás még drámaibb: Észtországban 211, Litvániában 169 százalék. A lakosság jelentős része jövedelme legalább 40 százalékát költi lakhatásra, ami komoly társadalmi és gazdasági következményekkel jár.
A tervek között vitás javaslatok is vannak, például a külföldiek ingatlanvásárlásának korlátozása és nagyobb uniós költségvetés a lakhatásra. Brüsszel azonban inkább rugalmas, célzott eszközökkel próbálkozna: adókedvezményekkel, támogatásokkal és az uniós források átirányításával indítana, ezt tartja ugyanis a leghatékonyabb lépésnek.
Mit jelent ez a városoknak?
Elsőként a rövid távú kiadásokat szabályozó intézkedések válnak majd láthatóvá: szigorúbb regisztráció, adatszolgáltatás, valamint a kvóták és engedélyek ellenőrzése. A bérlők számára ez stabilabb szerződéseket, kiszámíthatóbb díjemeléseket és gyorsabb jogorvoslatot jelenthet. A kínálati oldalon a célzott támogatások és adókedvezmények ösztönözhetik a megfizethető lakások építését és felújítását, miközben a piaci megtérülés és a közösségi érdekek egyensúlyát is szem előtt tartják.
A következő hetekben a tagállami vezetők visszajelzései formálják a csomagot, a decemberi bizottsági javaslat pedig eldönti, mennyi maradhat a merész elképzelésekből. A tét nagy: ha a lakhatás nem rendeződik, az nemcsak a városok élhetőségét, hanem a társadalmi kohéziót és az EU működése iránti bizalmat is veszélyezteti.
Forrás: The Guardian
Borítókép: ALEXANDRE LALLEMAND, Unsplash
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
