Ezekben az európai városokban a fizetésedből még a lakbér sem jön ki

A lakhatási költségek és fizetések aránya sokat elárul Európa nagyvárosairól – most kiderül, hol mennyit vihet el a bérleti díj.

A lakhatás az egyik legnagyobb tétel a havi kiadások között, ami folyamatosan nő. Az Euronews Business és a Deutsche Bank friss adatai alapján most megnéztük, melyik európai városban mennyit visz el a lakbér az átlagfizetésből és hol marad belőle egyáltalán valami.

Városok, ahol a fizetés nem fedezi a lakhatást

Egy egyszobás, belvárosi lakás bérlése Lisszabonban vagy Isztambulban konkrétan több pénzbe kerül, mint amennyi az ottani átlagfizetés. A portugál fővárosban a bérleti díj az átlagkereset 116%-át viszi el, míg a török nagyvárosban 101%-ot, vagyis még plusz jövedelemre is szükség van, hogy egyáltalán ki lehessen fizetni a lakbért – írja az euronews.com.

Londonban sem sokkal jobb a helyzet: itt az átlagfizetés 75%-a megy el lakhatásra. Hasonlóan magas az arány Barcelonában, Madridban (74%), illetve Milánóban is (71%).

Budapest: Európa középmezőnyében

A magyar fővárosban a bérleti díj a nettó átlagfizetés 52%-át teszi ki. Ez még mindig jóval kedvezőbb, mint Lisszabonban vagy Londonban, de így is azt jelenti, hogy a kereset több mint fele eltűnik a lakásbérlésre – a többi kiadás pedig még csak ezután jön.

Rómában ez az arány 65%, Dublinban 62%, Athénban 57%, Varsóban 56%, Prágában 54% – vagyis Budapest a középmezőnyhöz tartozik, de komoly mozgástér itt sincs.

A legkedvezőbb arány Genfben tapasztalható, ahol az átlagos lakbér az átlagfizetésnek csupán 29%-át viszi el. Zürichben, Frankfurtban, Luxembourgban, Helsinkiben és Bécsben ez az arány 34–38% között mozog. Ezekben a városokban nem a lakbérek alacsonyak – sokkal inkább a bérek magasabbak.

Berlin például 40%-os aránnyal szerepel a lista elején, ami a nagy európai gazdaságok fővárosai között a legkedvezőbb. Párizsban ez az arány 45%, míg Londonban 75%.

Mit jelent ez forintban?

Az arányok mögé nézve kiderül, hogy Genfben például a lakbér kifizetése után még mindig átlagosan 5174 euró, azaz több mint kétmillió forint marad a zsebben. Zürichben ez 4638 euró. Amszterdam, Koppenhága, Oslo, Helsinki és Frankfurt szintén azok közé tartozik, ahol havi 2000 eurónál is több marad meg a fizetésből a lakás kifizetése után.

Ezzel szemben Lisszabonban az átlagfizetés még a lakbérre sem elég – ott mínusz 202 eurón áll a mérleg. Isztambulban 13 euróval kell kiegészíteni a fizetést, ha valaki egyedül akar lakni a belvárosban.

Lakhatás vagy megélhetés? Egyre többen kényszerülnek választani

Az OECD jelentése is megerősíti: a nagyvárosokban egyre több jövedelmet emészt fel a lakhatás. Az elmúlt húsz évben látványosan nőtt a lakásra és rezsire fordított kiadások aránya az Európai Unióban. A bérleti díj és a fizetés aránya ezért nem csupán gazdasági adat – hanem kőkemény életminőségi mutató is.