Van esély az évi 4 százalékos GDP-növekedésre Magyarországon?

A magyar kormány középtávú gazdasági elképzelései szerint az elkövetkezendő 2-3 évben 4 százalékkal növekedne a magyar GDP. De vajon van reális esély egy ilyen forgatókönyvre?

A Telex.hu által megszólaltatott közgazdászok szerint túlzottan optimista, szinte már a valóságtól elrugaszkodott feltevés a kormány részéről, hogy az elkövetkezendő három esztendőben évente 4 százalékkal növekedhet a magyar GDP, sőt mi több, tartósan az évi 2,5 százalékos szint fölé kerülni is rendkívül nehéz lesz. Érdemes hozzátenni, hogy a kormányzat az elmúlt időszakban lefelé módosította rövid távú (vagyis egy éves) előrejelzéseit (Orbán Viktor miniszterelnök 2025-re 3-6 százalékos bővülést prognosztizált, amiből végül 0,2 százalék lett), ami már önmagában is előrevetíti, vagy legalábbis jelzi a mostani – rendíthetetlenül derűlátó – forgatókönyv tarthatatlanságát.

Ezt olvastad már?

Megtáltosodott a német gazdaság, de korai volna még hátradőlni

Kiderültek a konkrét számok: ekkora infláció sújtotta Magyarországot 2025-ben

A demográfiai tendenciák a jövőben is negatívan befolyásolhatják a munkaerőpiacot, s ekként a növekedésre is gátlólag hathatnak.

Az Eurostat előrejelzéséből kiviláglik, hogy a munkaképes korú népesség éves szinten körülbelül 0,6 százalékkal csökkenhet, de az ENSZ becslése még ennél is pesszimistább. Noha az aktivitási ráta emelkedése az ellenkező irányba hathat, a Telex cikke felhívja rá a figyelmet, hogy a hazai aktivitási ráta (78%) már jelenleg is felülmúlja az uniós átlagot (75%), vagyis a bővülés csak szerény növekedési többletet adhat, amit most évi 0,4 százalékra becsülnek a szakemberek.

A tőkeállomány bővülésénél döntő fontosságúak a beruházások, a közgazdászok azonban felhívják a figyelmet, hogy az inflációs veszélyek miatt a Magyar Nemzeti Banknak ragaszkodnia kell a szigorú monetáris politikához, a hiányzó uniós pénzek és a strukturális költségvetéssel összefüggő problémák pedig még szűkebbre szabják a jegybank mozgásterét. A nemzetközi bizonytalanságok miatt a külföldi beruházások is ingataggá válhatnak, kivált úgy, hogy a húzóágazatok (autóipar, akkumulátorgyártás) „a kereskedelmi feszültségek középpontjába kerültek” – emlékeztetnek rá a Telex.hu-nak nyilatkozó szakértők. Várakozásuk szerint a tőkeállomány bővülési üteme az elmúlt 10 esztendő átlagához viszonyítva valamelyest csökken, de évi 2 százalékos gyarapodásával így is túlszárnyalja az uniós átlagot.

A hosszú távú kilátások szempontjából a legfontosabb és egyben legbizonytalanabb tényező a termelékenység alakulása.

Magyarország e tekintetben rendre azon EU-s országok közé tartozott, melyek gyengébben teljesítenek. A termelékenységjavulás régiós átlaga az elmúlt 15 évben évi 1,3 százalék volt, a magyar adat viszont ennél némileg rosszabb (1 százalék).

A közgazdászok szerint a hazai gazdaság növekedése évi 2,5 százalékban maximalizálódhat, amit persze rövid idejű kilengések és egyszeri felfutások akár felül is írhatnak, de a kormány által vázolt jövővíziót – mely 4 százalékos éves gyarapodást helyezett kilátásba – a gyakorlatban egyetlen tény sem támasztja alá. Ehhez ugyanis elengedhetetlen volna egy radikális gazdaságpolitikai fordulat, de a munkaerőpiaci tartalékok nagymértékben megcsappantak, a fizikai tőkeállomány bővítése pedig egyre súlyosabb akadályokba ütközik. Az egyetlen, hosszabb távon is járható út a termelékenység növelése volna, ehhez azonban elengedhetetlen az egészségügy, az oktatás és a kutatás fejlesztése, valamint a szabályozói környezet átláthatóvá tétele.

Forrás: Telex.hu

Borítókép: Freepik