Meghátrált az EU: enyhült a belső égésű motorokra vonatkozó tilalom

Kovács Patrik Kovács Patrik | 2025.12.18 | Gazdaság | Olvasási idő: 4 perc
Meghátrált az EU: enyhült a belső égésű motorokra vonatkozó tilalom

Az Európai Unió nemrégiben enyhített a 2035-ös, új gyártású benzin- és dízelüzemű autók értékesítésére vonatkozó tilalmán.

Az új javaslat szerint az autógyártóknak 2035-től nem nullára kell csökkenteniük a kipufogógáz-kibocsátást, hanem 90 százalékkal kell mérsékelniük a 2021-es szinthez képest. Stéphane Séjourné iparpolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta: az EU klímacéljai változatlanok maradnak. Kiemelte: az Európai Bizottság „pragmatikus, mégis a klímacélokkal összhangban álló megközelítést” választott, ami egyúttal „életmentő” lehet az európai autóipar számára.


Ezt olvastad már?

A BME forradalmi fejlesztésével csökkenthetők a kisodródás okozta balesetek

A Ford vezetője borús képet festett az európai autóipar jövőjéről


2023-ban fogadták el az EU-ban azt a jogszabályt, amely 2035-től gyakorlatilag megtiltja az új benzines vagy dízelautók forgalomba helyezését, ám az utóbbi egy esztendőben az autógyártók és támogatóik erős nyomást gyakoroltak Brüsszelre a szabályozás enyhítése érdekében.

A gyártók indoklása szerint az ágazatot súlyosan érinti a verseny a kínaiakkal, továbbá az, hogy a vártnál lassúbb az elektromos járművek térnyerése.

A módosítás értelmében több környezetszennyező járműtípus – köztük a plug-in hibridek és a dízelautók – 2035 után is forgalomba hozhatók korlátozott számban, feltéve, hogy a gyártók szén-dioxid-kreditekkel kompenzálják ezek kibocsátását. Az egyik kompenzációs forma, hogy olyan acélt használnak a járművek, amelynek előállítása alacsony szén-dioxid-kibocsátással jár, egy másik pedig az e- és bioüzemanyagok piacra kerülő mennyiségéhez kötődik. Az Európai Bizottság kedden több olyan kiegészítő intézkedést is bemutatott, amellyel támogatja az autóipart, de ezeket még az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia – írja az MTI.

Ezek között szerepel az úgynevezett „szuperkreditek” bevezetése a 4,2 méternél rövidebb, mérsékelt árú, az EU-ban gyártott elektromos autók esetében, amelyeknek az értékesítését 1,3-as szorzóval vennék figyelembe a kibocsátási célok teljesítésénél.

A javaslat szerint csökkentenék továbbá a kisteherautókra vonatkozó 2030-as kibocsátáscsökkentési célt 50 százalékról 40 százalékra, valamint több időt adnának a tehergépjármű-gyártóknak saját 2030-as céljaik elérésére. Az elektromos járművek iránti kereslet élénkítése érdekében a közepes és a nagyvállalatokat köteleznék flottáik „zöldítésére”: a cégek által vásárolt új járművek legalább 30 százalékának zéró vagy alacsony kibocsátásúnak kell majd lennie úgy, hogy az arány országonként eltérő lesz, a gazdagabb tagállamokban magasabbak lesznek az elvárások.

Végül az EU 1,5 milliárd eurónyi kamatmentes hitellel támogatja az európai akkumulátorgyártókat. Az uniós adatok szerint a közúti közlekedés az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 20 százalékáért felelős, és utóbbinak 61 százaléka a személyautók kipufogógáza.


Forrás: MTI

Borítókép: Florian Schneider, Unsplash