Vámháború: íme Kína 5 titkos ütőkártyája

Donald Trump amerikai elnök még április derekán közölte, hogy az Egyesült Államok 245 százalékos vámmal sújthatja Kínát. Ha a kereskedelmi háború kiszélesedik, Peking is bevetheti titkos ütőkártyáit.

Donald Trump amerikai elnök április közepén tudatta a nyilvánossággal, hogy – elődje, Joe Biden korábbi intézkedéseivel együtt – akár a 245 százalékot is elérhetik a Kínát sújtó vámok, igaz, e szigorítás egyelőre csupán árucikkek egy szűkebb körére vonatkozik. Nem kellett sokáig várni a csattanós válaszra: kiderült, hogy Peking 125 százalékos büntetővámot vet ki az amerikai importtermékekre. A két nagyhatalom kereskedelmi háborújának újabb fejleményei a fogyasztókat, a vállalkozásokat és a nemzetközi piacokat is megrendítették – írja a BBC.

A Hszi Csin-ping elnök vezette kínai kormányzat közölte: bár nyitottak az értelmes párbeszédre, ha szükséges, akár „a végsőkig küzdeni fognak” a Trump-adminisztrációval szemben.

E burkolt kínai fenyegetést elhamarkodott volna merő blöffként értékelnünk. A BBC cikke összegyűjtötte azokat a kínai ütőkártyákat, amiket az ázsiai nagyhatalom bármikor kijátszhat az Egyesült Államokkal vívott gazdasági háborúja során. Lássuk hát, mik ezek!

1. Kína tűrőképessége minden képzeletet felülmúl

Kína a világ második legnagyobb gazdasága, ami egyben azt is jelenti, hogy rendkívül ellenálló az amerikai vámok negatív hatásaival szemben. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a több mint egymilliárdos lélekszámú ország óriási belső piaccal rendelkezik, ami részben tehermentesíteni tudja az amerikai vámok miatt nehéz helyzetbe került exportőröket. Igaz persze, hogy Peking számára még mindig nagy fejtörést okoz a lassuló belső fogyasztás, de a különböző ösztönzők (itt kell megemlítenünk a nyugdíjasok utaztatását célzó „ezüstvonatokat”, valamint a helyi háztartásokat és vállalkozásokat a tisztább technológiák bevezetésére sarkalló terveket is) sokat javíthatnak a helyzeten. És mivel Kína autoriter rezsim, vagyis a hatalom nem elszámoltatható, s közelgő választásoktól sem kell tartania, így az esetleges társadalmi elégedetlenség sem késztetheti meghátrálásra. Igaz ugyanakkor, hogy a növekvő munkanélküliség és a nem csillapodó ingatlanpiaci válság sokakban nyugtalanságot szül, a vámháború keltette gazdasági bizonytalanság pedig félelemmel tölti el a fiatal generációkat, a Kínai Kommunista Párt azonban az állami televízión keresztül buzdítja összefogásra a lakosságot.

2. Kína a jövőbe invesztál

Kína a technológiai versenyben mára az Egyesült Államok méltó kihívójává lépett elő. Mind a chipgyártás, mind a mesterséges intelligencia, mind pedig a megújuló technológiák terén behozhatatlan versenyelőnyre tett szert a regionális konkurenseivel szemben, és sok tekintetben már az USA elsőségét is fenyegeti. Gondoljunk csak a DeepSeek nevű kínai chatbotra, melyet ma már mindenki az amerikai ChatGPT egyenrangú riválisaként emleget, vagy épp a BYD-re, mely tavaly letaszította trónjáról az Elon Musk által vezetett Teslát, és a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója lett. Noha az amerikai vállalatok az utóbbi időben megpróbálták Kínán kívülre helyezni ellátási láncaikat, a várható infrastrukturális és munakerőpiaci hátrányok miatt inkább letettek az ilyen jellegű elképzeléseikről. A kínai gyártók összességében olyan – évtizedes nagyságrendű – előnnyel ruházták fel az országot, ami rendkívül szívóssá teheti a nagyhatalmat a most kibontakozó kereskedelmi háborúban.

3. Kína levonta a tanulságokat Trump első ciklusából

Amikor Trump vámjai 2018-ban lesújtottak a kínai napelempiacra, Peking elkezdte a felkészülést egy olyan világra, melyben már nem az Egyesült Államok lesz az elsőszámú gazdasági szereplő. A nagyhatalom meghirdette több mint 60 országra kiterjedő komplex geopolitikai-stratégiai tervét, az Egy Övezet Egy Út Kezdeményezést (Új Selyemút), melynek megvalósításába súlyos dollármilliárdokat fektetett. Kína egyik legfőbb célkitűzése az volt, hogy – az USA-t megkerülve – élénkebb gazdasági-pénzügyi kapcsolatokat alakítson ki a Globális Déllel. Ma már egyébként – némileg meglepő módon – nem az Egyesült Államok, hanem Délkelet-Ázsia Kína elsőszámú exportpiaca. Szintén beszédes, hogy míg az ország 2023-ban 60 különböző állam legfontosabb kereskedelmi partnerének számított, az USA esetében ugyanez az arány 30 körülre tehető. Sőt, mára elmondható, hogy Kína a világ legnagyobb exportőre. Mindezek komoly, hosszú távon is meghatározó jelentőségű kihívások, melyekre Washingtonnak előbb-utóbb reagálnia kell.

4. Peking képes előre kiszámítani az amerikai elnök lépéseit

Donald Trump vámháborúja április elején startolt el, de az amerikai elnök nem sokkal később visszavonulót fújt: kijelentette, hogy 90 napos mentességet hirdet azon országok esetében, melyek nem vezettek be megtorló vámokat az USA-val szemben. Igen ám, csakhogy a világgazdasági környezet drasztikus átalakulása megrázta a nemzetközi piacokat, de a tőzsdék is beleremegtek: a kilengő árfolyamok világosan jelezték, hogy a szellemet, amit Trump szabadjára engedett, nem lehet egykönnyen visszatuszkolni a palackba. Az amerikai elnök nemrég egyébként arról is beszélt, hogy a Kínával szembeni vámintézkedések „lassan, lépcsőzetesen” csökkenhetnek, de teljesen sosem fognak megszűnni. Peking pontosan érzékeli, hogy a kötvénypiac behatárolja Trump mozgásterét, és ebből igyekszik mindenáron hasznot húzni. Fontos hozzátenni, hogy Kína hatalmas mennyiségű – nagyjából 700 milliárd dollárnyi – amerikai államkötvényt birtokol (az Egyesült Államok szövetségesei közül csak Japán rendelkezik ennél több amerikai kincstárjeggyel). Nem véletlen, hogy a helyi állami médiában gyakran lebegtetik annak a lehetőségét, hogy az ország belekezd az amerikai államkötvények dömpingszerű eladásába. Csakhogy ez nem pusztán Amerikát, de magát Kínát is nehéz helyzetbe hozná (destabilizálná a kínai jent, és Peking kötvénypiaci befektetéseit is veszélyeztetné).

5. Monopólium a ritkaföldfémek piacán

Kis túlzással azt mondhatjuk: Kína napjainkban monopóliummal rendelkezik a korszerű technológiai gyártás fontos összetevőjének számító ritkaföldfémek piacán. Az ország kifejezetten nagy mennyiséget halmozott fel ezekből az alkotóelemekből, kiváltképp a diszpróziumból, melyet az elektromos autók és a szélturbinák előállításánál is sűrűn alkalmaznak. Peking e gyakorlatilag behozhatatlan versenyelőnyéből a vámháború során is hasznot húzhat. Kína nemrég be is jelentette, hogy az amerikai vámok miatt korlátozni fogja hét különböző ritkaföldfém exportját (köztük olyanokét, melyek nélkülözhetetlenek a mesterséges intelligencia chipek gyártása során). A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency-  IEA) jelentése szerint Kína ma a ritkaföldfém-termelés 61 százalékáért, s a finomítás 92 százalékáért felel. Noha az utóbbi időben Ausztrália, Japán és Vietnam is elkezdte a ritkaföldfém-bányászatot, hosszú évekbe telhet, mire Kína megkerülhetővé válik az ellátási láncban.