Újabb válságba taszítja a világgazdaságot az iráni háború?
Adam Posen amerikai közgazdász alaptalannak nevezte azon feltételezéseket, melyek szerint a pár nappal ezelőtt kirobbant iráni háború rövid távon újabb válságba sodorná a világgazdaságot. Ugyanakkor hozzátette: van két kevéssé valószínű forgatókönyv, mely akár pénzügyi sokkot is okozhat.
Adam Posen amerikai közgazdász, a Peterson Institute for International Economics vezetője kijelentette: a közel-keleti konfliktusok világgazdaságra gyakorolt hatását sokszor túlbecsülik, s vélekedése szerint ez a néhány napja kirobbant iráni háború esetében is igaz – írja a Portfolio.hu. „A regionálisan korlátozott, viszonylag rövid ideig tartó háborúk általában nem rengetik meg a világgazdaság alapjait” – mutatott rá Posen. A szakember emellett felidézte, hogy az 1956-os szuezi válság óta számos hasonló biztonságpolitikai krízishelyzetre láthattunk már példát, ám az olaj- és gázellátással kapcsolatos aggályok rendszerint gyorsan csillapodtak. Posen új, a Handelsblattban napvilágot látott elemzésében úgy foglal állást, hogy az energiapiacok rugalmassága önmagában is fékezi a kockázatot. Kiemelte: noha a Hormuzi-szoros lényeges szűk keresztmetszet az olajszállításban, Irán csak rövidebb ideig képes komolyan megzavarni a forgalmat. A közgazdász úgy látja, az efféle fennakadások csupán pár hónapig tarthatnak, és arról sem szabad elfeledkezni, hogy az olajszállítás megnehezítésével Teherán a saját gazdaságát és biztonságát is veszélybe sodorhatja. „Az energiaárak emelkedése inkább átmeneti jelenség lenne, hasonlóan ahhoz, ahogyan az európai földgázellátás problémái is idővel stabilizálódtak az orosz–ukrán háború után” – vélekedett Posen.
Ezt olvastad már?
Durván megtépázta a háború Oroszországot: gigászi válságba került a Putyin-rezsim
Sosem látott mélypontra süllyedt a magyar vállalatvezetők optimizmusa
A szakember rámutatott: a globális gazdaság komoly ellenálló képességét az európai tapasztalatok is ékesen bizonyítják.
Az Európai Unió gazdasága hatékonyabban alkalmazkodott az orosz energiahordozóktól való függetlenedéshez, mint azt sokan remélték, s a kezdeti akadályok ellenére új beszállítókat is sikerült találni. Posen szerint mindebből arra következtethetünk, hogy hosszabb távon áthidalhatók az energiaellátás földrajzi természetű akadályai, s a piac általában gyorsabban alkalmazkodik az újonnan előálló helyzethez, mint azt a politikai viták alapján sokan várnák.
Ugyanakkor arról is szót ejtett, hogy létezik két olyan kevéssé valószínű forgatókönyv, mely súlyos gazdasági következményekkel járna. Az első veszély katonai jellegű: ha Irán képes volna súlyos károkat okozni egy amerikai repülőgép-hordozóban, az alaposan megingathatná az Egyesült Államok katonai elrettentő képességébe bevetett bizalmat. Posen úgy látja, ebben az esetben intenzív tőzsdei eladási hullám indulna el a kelet- és délkelet-ázsiai piacokon, miközben a dél-koreai és tajvani IT-termékek drasztikusan megdrágulnának, de – a fokozódó védelmi kiadások következtében – még az amerikai kamatszintek is megemelkednének.
A közgazdász szerint érdemes számolni egy másik kockázattal is, mely a diplomácia frontján fenyeget. Ha Irán azzal próbálná meg nyomás alá helyezni Amerikát, hogy a Perzsa-öböl menti államok civil infrastruktúrájára is csapásokat mér – abban bízva, hogy ezek a kormányok a katonai hadműveletek leállítására ösztönzik majd az USA-t -, akkor a térségben politikai instabilitás alakulhatna ki, s ez már hosszabb távon is komoly zavarokat okozhatna a globális energiaellátásban – körvonalazta Posen.
Forrás: Portfolio.hu
Borítókép: Unsplash+
