Globális kataklizma a láthatáron? Súlyos árat fizethet a világ az iráni háborúért

Kovács Patrik Kovács Patrik | 2026.05.19 | Gazdaság | Olvasási idő: 5 perc
Globális kataklizma a láthatáron? Súlyos árat fizethet a világ az iráni háborúért

Riasztó ütemben mélyül az iráni háború által okozott energetikai válság – mindezt az is egyértelműen bizonyítja, hogy országok tucatjai vezettek már be vészintézkedéseket annak érdekében, hogy enyhítsék a gazdasági károkat.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai alapján március vége óta 55-ről 76-ra nőtt azoknak az országoknak a száma, amelyek válságkezelő intézkedéseket vezettek be – adta hírül a Financial Times. A kormányok egyre határozottabb és erőteljesebb lépéseket tesznek, miközben a kereskedők arra figyelmeztetnek, hogy az olajárak ismét jelentékeny mértékben növekedhetnek, ha az Öböl térségéből nem indul újra hamarosan nagyobb volumenű kőolajexport a Hormuzi-szoroson keresztül. Paul Diggle, az Aberdeen vagyonkezelő vezető közgazdásza a lapnak úgy nyilatkozott: elemzőcsapata már egy olyan forgatókönyvet is górcső alá vett, amelyben a Brent típusú nyersolaj ára hordónként eléri a 180 dollárt.


Ezt olvastad már?

Feszültség a tetőfokon: Trump szerint ketyeg az óra Irán számára

Megalakult az új magyar kormány, így reagált rá a forint


Az IEA becslése szerint március és június között a világ olajfelhasználása naponta körülbelül hatmillió hordóval haladja meg a kitermelés szintjét.

Egyes szakértők szerint ez az eltérés akár napi nyolc-kilencmillió hordóra is nőhet. A hiányt a kereskedők a szárazföldi és tengeri készletek mérséklésével, míg a kormányok stratégiai tartalékaik megnyitásával próbálják enyhíteni. Jelenleg naponta több mint kétmillió hordónyi tartalék kerül a piacra, ugyanakkor e rendkívüli készletfelszabadítási programok többnyire le is zárulnak a nyár derekán. A háború kitörése óta a globális olajtartalékok közel 380 millió hordóval estek vissza, ebbe nem számítva az Öböl térségében rekedt és jelenleg hozzáférhetetlen készleteket. Mindez több európai és ázsiai országban gyorsuló inflációhoz és gazdasági visszaeséshez vezethet – mutat rá a Portfolio.hu cikke.

Ausztrália tízmilliárd dollárt különített el üzemanyag- és műtrágyatartalékainak bővítésére. Franciaország ezzel párhuzamosan a gazdaságvédelmi intézkedések „méretének és kiterjedésének átalakítását” jelentette be. India arra ösztönözte lakosságát, hogy mellőzze az aranyvásárlást és a külföldi utazásokat, ezáltal is óvva az ország devizatartalékait. Pakisztán, Srí Lanka és a Fülöp-szigetek ideiglenesen négynapos munkahétre állt át – sorolta az FT. Az IEA szerint ezek az intézkedések a 2022-es, az Ukrajna elleni orosz invázió után kialakult energiaválság időszakát idézik fel.

A JPMorgan elemzése alapján az OECD-országok olajtartalékai június elejére elérhetik az úgynevezett „működési stresszküszöböt”. A fejlett gazdaságok többségében a válság várhatóan nem tényleges üzemanyaghiányban, hanem az árak további emelkedésében jelentkezik majd. A Brent nyersolaj hordónkénti ára jelenleg valamivel 105 dollár felett mozog. Paul Horsnell, az Oxfordi Energiatanulmányok Intézetének szakértője szerint ez az árszint még nem elég magas ahhoz, hogy nagymértékben visszafogja a keresletet. A legsúlyosabb közvetlen hatásokat a petrolkémiai ágazat és a légi közlekedés érzékeli. A finomítók a magas nyersolajárak és a megemelkedett szállítási költségek miatt óvatosak a vásárlásokkal: főként meglévő készleteik felhasználására támaszkodnak, reménykedve abban, hogy a konfliktus belátható belül lezárul.

Az Európai Unió közlekedési biztosa, Aposztolosz Dzidzikosztasz egy athéni konferencián arra figyelmeztetett: amennyiben a közel-keleti konfliktus nem rendeződik a következő hetekben, és a Hormuzi-szoros továbbra sem nyílik meg, akár globális recesszió is kialakulhat.

A Morgan Stanley elemzői jelenleg még arra számítanak, hogy a világgazdasági növekedés fennmarad, amit az amerikai mesterségesintelligencia-beruházások lendülete és az erős fogyasztás támogat. Ugyanakkor egy eszkalációs forgatókönyv esetén – amelyben az olaj ára 150 dollár fölé emelkedik – a fizikai készlethiány, az ellátási láncok akadozása és a recesszió veszélye is valósággá válhat.


Forrás: Financial Times, Portfolio.hu

Borítókép: Lara Jameson