Kettészakadt a Hormuzi-szoros: új korszak kezdődik a globális energiapiacon

A globális energiapiac olyan új realitással fog szembenézni az iráni háború után, amelyben a Hormuzi-szoroson áthaladó olajexport talán soha többé nem tér vissza a korábban normálisnak hitt szintre. Bár a fegyverszünet jelenleg tart, a hajó tulajdonosoknak mostantól komolyan mérlegelniük kell a kockázatot: a feszültség bármikor újra robbanhat a kiszámíthatatlan Perzsa-öbölben.

A helyzet tétje óriási. A háború előtt a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz- (LNG) ellátásának mintegy 20%-a ezen a szűk tengerszoroson haladt keresztül. Miután azonban Irán lényegében lezárta a vízi utat az Egyesült Államok és Izrael által indított háborúra reagálva, a történelem legnagyobb olajellátási válsága robbant ki.

Ezt olvastad már?

Megjöttek a friss adatok: így változik a benzin ára a hétvégén

Újabb foglalkoztatási válság közeleg, egyre több magyar próbál szerencsét külföldön

Iráni kontroll és a kettészakadt Hormuzi-szoros

A Közel-Keleten és a Wall Streeten egyaránt egyértelmű az álláspont: a jövőben a Hormuzi-szoros de facto iráni ellenőrzés alatt marad, függetlenül attól, hogy milyen békemegállapodás születik. Ez pedig komoly fejtörést okoz a nyugati kereskedelmi flottáknak. Ha egy hajó át akar kelni, kénytelen lesz koordinálni az Iráni Forradalmi Gárdával, amivel azt kockáztatja, hogy megsérti az amerikai szankciókat.

A szakértők szerint a háború előtti hajóforgalomnak mindössze a 60-70%-a térhet vissza.

„Egy permanensen kettészakadt szoros jön létre, ahol az áthaladás a politikai elköteleződés, nem pedig a hajózás szabadságának függvénye lesz” – figyelmeztet Richard Meade, a világ egyik legrégebbi hajózási szaklapja, a Lloyd’s List főszerkesztője.

Míg a Kínához köthető hajók szabadon mozoghatnak majd, a nyugati járműveknek kétoldalú megállapodásokra lesz szükségük Teheránnal.

Nem kell nagy flotta a káoszhoz

Hogy mi vár ránk, azt jól mutatja a Vörös-tengeren két éve húzódó válság. Amikor a jemeni húszi lázadók drónokkal és rakétákkal támadni kezdték a kereskedelmi hajókat, a napi forgalom napok alatt a felére esett vissza. Bár a húszik az év eleje óta nem támadtak meg újabb járművet, a forgalom a mai napig nem állt helyre. A tanulság egyértelmű: nincs szükség hatalmas haditengerészetre ahhoz, hogy valaki megbénítson egy globális kereskedelmi csomópontot.

A Hormuzi-szoros ráadásul sokkal veszélyesebb terep, mint a Vörös-tenger. Ha a Vörös-tengeren baj van, a hajók képesek Afrika felé kerülni. A Hormuzi-szorosnak viszont nincs alternatívája: ez egy valódi földrajzi tölcsér. Ha egy hajótulajdonos beküldi ide a vagyonát, és a háború esetleg újra kitör az iráni nukleáris program körüli viták miatt, a hajói hónapokra csapdába eshetnek. Arról nem is beszélve, hogy a vizek aknamentesítése is hosszú időt vesz majd igénybe.

Csővezetékek és a geopolitikai sakkjátszma

A közel-keleti exportőrök persze gőzerővel keresik a kiutat. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek már most is csővezetékeken keresztül juttatnak el napi több millió hordó olajat a Vörös-tengerre és az Ománi-öbölbe, megkerülve a szorost. Az Emírségek ráadásul felgyorsította egy újabb, Hormuzt elkerülő vezeték építését, amely a tervek szerint 2027-ben áll szolgálatba.

Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter szerint a Hormuzi-szoros stratégiai jelentősége a jövőben csökkenni fog, ahogy ezek az alternatív útvonalak kiépülnek.

„Ezt a kártyát csak egyszer lehet kijátszani” – mondta Wright az iráni blokádra utalva. „A jövőben más útvonalakon is kijut majd az energia a Perzsa-öbölből.”

A globális gazdaság és az energiapiac mindenesetre végleg megváltozott: a nyersanyagok áramlása ma már nem a szabad hajózáson, hanem a kőkemény geopolitikai helyezkedésen múlik.

Forrás: CNBC

Borítókép: Aziz Özden