Durván megtépázta a háború Oroszországot: gigászi válságba került a Putyin-rezsim

A NATO becslése szerint a háborús agresszor eddigi veszteségei immáron elérik az 1,1 millió főt, miközben a katonai kiadások rohamosan növekednek, a putyini vezetés pedig aggódva szemléli a kijózanító gazdasági számadatokat.

A Handelsblatt az International Institute for Strategic Studies (IISS) „Military Balance 2026” jelentésére hivatkozva megállapította: a Vlagyimir Putyin elnök vezette orosz rezsim egyre nehezebben tudja pótolni azokat a veszteségeket, amiket Oroszország az ukrajnai háború négy évvel ezelőtti kirobbanása óta elszenvedett. A NATO becslése szerint a fegyveres konfliktus kezdete óta nagyjából 1,1 millió orosz katona halt vagy sebesült meg. Mark Rutte, a katonai szervezet főtitkára 2025-ben havi 25 ezer főre tette a halottak számát, sőt egyes szakértők 40 ezer fős havi veszteséget is emlegetnek. Az ukrán oldalon hozzávetőleg 140 ezer katona veszíthette életét.

Ezt olvastad már?

Trump 15 százalékra emeli a globális vámokat – újabb front nyílik a kereskedelmi háborúban

Nem titok többé: durván megsínylik az ukrajnai háborút az amerikai vállalatok

Nigel Gould-Davies, az IISS Oroszország-szakértője kiemelte: egyre világosabban látszik, hogy a Kreml toborzása képtelen lépést tartani a fronton elszenvedett súlyos veszteségekkel.

Az idézett jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy az orosz agresszor továbbra is nehezen túlbecsülhető jelentőségű fenyegetést jelent Európára nézve. Az orosz katonai kiadások reálnövekedése 2025-ben 3 százalékra mérséklődött a 2024-es megugrást követően, a védelmi költés viszont a GDP 7,3 százalékát teszi ki, s 2021 óta megháromszorozódott. Jelzésértékű, hogy a szakértők szerint az idei növekedés az 1 százalékos jelképes küszöb alatt maradhat.

Megállapítható tehát, hogy Oroszország aránytalanul nagy árat fizet az általa indított háborúért, miközben 2022 óta Ukrajna területének csupán a 20 százalékát sikerült elfoglalnia. (Sőt, az első háborús esztendő óta csak minimális mértékben tudta növelni a területszerzését.)

Globálisan a katonai kiadások 2,5 százalékkal 2630 milliárd dollárra emelkedtek a tavalyi évben. Ezen összeg 35 százalékát – 921 milliárd dollárt – az Egyesült Államok költései tették ki. A jelentés egyik legnyugtalanítóbb állítása, hogy a globális fegyverkezési láz 2026-ban is folytatódhat, miközben az USA egyre inkább saját területének védelmére koncentrál. A globális védelmi kiadások húsz százaléka Európát érinti, főként Németország jelentős fegyverkezési programja miatt. A németek 2024 óta az európai fegyverkezési növekmény nagyjából negyedét adják. Németország – hozzávetőleg 107 milliárd dolláros védelmi költségvetésével – a világ negyedik legnagyobb katonai büdzséjét mondhatja magáénak. Az IISS ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az európai beszerzési reformok lassan haladnak, s a földrész amerikai technológiai és ipari kapacitásoknak való kitettsége érdemben nem változott.

A jelentés a felsoroltakon túl arra is kitér, hogy jelentősen növekedhet az Egyesült Államok és Irán közti nyílt fegyveres konfliktus veszélye a Perzsa-öböl térségében. Mindeközben Kína is tovább növeli katonai kapacitásait, illetve költéseit – egyre bővülő arzenáljába immáron a hosszú hatótávolságú rakéták, a Fujian repülőgép-hordozó, valamint tíz új nukleáris meghajtású tengeralattjáró is beleszámítandó -, sőt az ázsiai ország ma már a kontinens katonai kiadásainak 44 százalékát adja.

Forrás: Handelsblatt

Borítókép: Boris Busorgin, Unsplash