Eddig tartott a tűzszünet? Újra összecsapott egymással Irán és az Egyesült Államok
Rendkívül törékenynek bizonyult az áprilisban megkötött tűzszünet: Irán ballisztikus rakétákkal vett célba amerikai támaszpontokat Kuvaitban és Bahreinben, míg az USA partközeli katonai létesítmények ellen indított támadásokat.
Irán és az Egyesült Államok folytatja a hosszú hónapok óta húzódó – és súlyos energetikai válságot eredményező – fegyveres konfliktust, melynek legújabb epizódja egy feszült tűzpárbaj – számolt be róla a Financial Times. Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy az amerikai haderő négy iráni támadó drónt semlegesített a Hormuzi-szorosban, melyek a tengeri hajózás biztonságát és zavartalanságát veszélyeztették. Ezt követően az Egyesült Államok a Gorukban és a Kesm-szigeten található iráni parti radarállomásokra mért csapást. Az iszlám Forradalmi Gárda szerint a drónokra azért volt szükség, mert négy hajó engedély nélkül próbálta meg elhagyni a Perzsa-öbölt. Tudvalevő, hogy a közel-keleti ország a február 28-i izraeli-amerikai támadások után ellenőrzése alá vonta a szoros forgalmát, az áthaladó járművektől pedig tranzitdíjat követel. Irán szombaton ballisztikus rakétákkal támadt amerikai támaszpontokra Kuvait és Bahrein területén, a CENTCOM tájékoztatása szerint hat támadóeszközt sikerült semlegesíteni, egy lövedék pedig célt tévesztett. A parancsnokság egyúttal közölte: megalapozatlanok azok a hírek, melyek szerint találat érte az amerikai Ötödik Flotta Bahreinben található főhadiszállását.
Ezt olvastad már?
Ukrán dróntámadás érte Szentpétervárt Putyin luxusfórumának nyitányán
Kuvaitban az éjszaka során ötször szólaltak meg a légvédelmi szirénák, Bahreinben pedig az óvóhelyek felkeresésére szólították fel a helyi lakosságot.
Az elmúlt hetek során az Egyesült Államok és Irán több ízben is fegyveres konfrontációba keveredett egymással, miközben szemlátomást megtorpantak azok a tárgyalások, melyek a tavasszal megkötött – és meglehetősen törékenynek bizonyult – fegyverszünet alapjaira építkezve egy stabil és tartós békemegállapodás tető alá hozását célozták. Ha mégis létrejönne egy efféle egyezmény, annak értelmében Irán – lépcsőzetesen bár, de – feloldaná a Hormuzi-szoros zárlatát, míg Washington enyhítené az iráni kikötők blokádját, sőt végre érdemi egyeztetésekre is sor kerülhetne a közel-keleti ország atomprogramjával kapcsolatosan.
A sikeres tárgyalások esélyét jelenleg nagymértékben csorbítja, hogy Teherán hozzáférést követel a külföldi számlákon zárolt, hozzávetőleg 24 milliárd dollárnyi iráni olajbevételhez, továbbá a szankciók drasztikus enyhítésére is számít. Donald Trump amerikai elnök egyelőre nem mutat hajlandóságot arra, hogy teljesítse e feltételeket – igaz, a politikus pénteken azt mondta, az iráni helyzet összességében kedvezően alakul. Trump ugyanakkor hozzátette: némi időt vesz majd igénybe, amíg Washington a Teherán számára is előnyös feltételek mellett szentesíti a megállapodást.
Forrás: Financial Times
Borítókép: sadaf vakilzadeh, Unsplash
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
