Összeállt a terv: így állíthatják talpra a német gazdaságot

A német kormánykoalíció új intézkedéscsomagjának célja a hosszú ideje gyengélkedő gazdaság növekedési pályára állítása. A parlament alsó- és felsőházának még idén jóvá kell hagynia a tervezetet, de a jobbközép CDU támogatása nélkül a kormány nem tudja majd érvényesíteni az akaratát.

Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter, valamint Christian Linder pénzügyi tárcavezető a múlt héten azt kérte az ellenzéktől a költségvetési vitában, hogy támogassa a kormány új, a gazdaság élénkítését célzó intézkedéscsomagját. A vg.hu a Reuters információi alapján arról ír, hogy a parlament alsó- és felsőházának még az év vége előtt jóvá kell hagynia a tervezetet. Ahhoz, hogy a kormány elképzelései ténylegesen megvalósuljanak, a kabinetnek szüksége van a 16 szövetségi államot reprezentáló törvényhozó testület, a Bundestag jóváhagyására is. A tartományok irányításában a jobbközép CDU is oroszlánszerepet játszik, ezért nélkülük a kormány nem tudja majd érvényesíteni az akaratát.

Egyesek persze azt is kétségbe vonják, hogy a súlyos eurómilliárdokat tartalmazó csomag tényleg enyítheti az ország gazdasági problémáit.

2023-ban – az egekbe szökő energiaárak és a gyenge külföldi kereslet miatt – az ország az év egészét tekintve recesszióba süllyedt, amit a konkrét számok is igazolnak: a GDP például 0,3 százalékkal zsugorodott. A Bundesbank számításai szerint idén ezzel azonos mértékben gyarapodhat a gazdaság: a belső fogyasztás és az export lehet a növekedés motorja. A müncheni Ifo intézet aktuális előrejelzése mindenesetre nem ad okot felhőtlen optimizmusra: a gazdaságkutató jövőre már csak 0,9 százalékos bővülést jósol a korábbi 1,5 százalék helyett. Az Ifo szerint Németországot jelenleg is strukturális válság sújtja.

Emellett a kiskereskedelmi forgalom is elmarad a várakozásoktól: éves összevetésben 0,6 százalékkal, havi szinten pedig 1,2 százalékkal csökkent áprilisban. Az előbbi esetében 2022 májusa óta – néhány kisebb felívelő periódus kivételével – folyamatos volt a mutató visszaesése. Az ipari termelés szintúgy mérséklődött.

Az olcsó orosz energiahordozókra és a német technológiára épülő modell Európa vezető gazdaságává emelte Németországot, mely mostanra mégis elveszítette versenyképességét, méghozzá az ukrajnai konfliktus kirobbanása, valamint a háború miatt bevezetett szankciók következtében.

Hasonlóképpen aggasztó, hogy a német vállalatokat egyre több konkurens ázsiai cég szorítja ki a beszállítói pozíciókból. Ennek oka, hogy az Európán végigsöprő energiaválság még csak meg sem ingatta a Távol-Keletet, az ázsiai vállalatok pedig kihasználják helyzeti előnyüket, mely jóval versenyképesebb árakat biztosít a számukra.

A németországi vállalatok idén rengeteg leépítést, elbocsátást és gyárbezárást jelentettek be. Egyesek úgy vélik, a gazdaság talpra állításához a tervezett ösztönző csomagnál hatékonyabb és nagyobb léptékű intézkedésekre volna szükség. A német gazdaság hanyatlása Magyarország szempontjából is kedvezőtlen, hiszen a nyugat-európai ország hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere, a gyenge teljesítményt nyújtó német ipar tehát a magyar gazdaságot is lefelé húzza.