Hihetetlen adatok érkeztek: több évtizedes csúcson a magyar költségvetési többlet

A 2026-os országgyűlési választásokat megelőző állapotokhoz képest radikális változásnak tekinthető, hogy immár zsinórban harmadik hónapja termel számottevő többletet a magyar költségvetés.

Augusztus 10-én, hétfőn publikálta az államháztartás júliusi előzetes adatait a Kármán András által vezetett Pénzügyminisztérium: a hetedik havi többlet – mely 524,3 milliárd forintot tesz ki – minden szempontból kimagasló összegnek számít, amit a Portfolio.hu friss cikke szerint az is alátámaszt, hogy az elmúlt 22 évre vonatkozó információk szerint soha nem volt még ennyire magas egyetlen havi egyenleg értéke sem. Legalább ennyire fontos, hogy a tekintélyes jelenlegi többlet közelében sem voltak a korábbi hetedik havi adatközlések (2024-ben 213 milliárd forintos többletről érkezett beszámoló), sőt az elmúlt 24 évben a júliusi költségvetési egyenleg átlagértéke -15,3 milliárd forintot tett ki. Ha pedig összeadjuk az elmúlt 24 év összes júliusi egyenlegét, -370 milliárd forint körüli értéket kaphatunk. „Az év eddig eltelt részében áprilisig magas hiány, azt követően többlet alakult ki az egyes hónapokban. Az első négyhavi hiány elérte a 3849,8 milliárd forintot, amely 919,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezzel szemben a május-július havi többletek összege 991,9 milliárd forint volt, mely 847,8 milliárd forinttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában” – írja friss közleményében a Pénzügyminisztérium.

Ezt olvastad már?

Romokban hever az orosz gazdaság, a teljesítménye néhol mégis jobb, mint Magyarországé

Még kitart a növekedés, de egyértelműen lassul az amerikai gazdaság

A szaktárca rámutat: idén júliusban a központi alrendszer többlete 524,3 milliárd forint volt, ami 537,1 milliárd forinttal kedvezőbb az egy évvel korábbi adatnál.

Mindez főként a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetéseinek egyéb bevételekkel konszolidált, mintegy 300 milliárd forintos csökkenésének köszönhető – fűzik hozzá. A kedvezőbb egyenleg irányába hatott továbbá az állami vagyonnal összefüggő kiadások jelentékeny mértékű, 109 milliárd forintos csökkenése, valamint az adó- és járulékbevételek 157 milliárd forintos emelkedése is.

Sőt, a tárca arra is kitér, milyen kiadási többleteknek köszönhető az első hét hónapra vonatkozó hiány kialakulása. Ezek a következők:

• Meghaladták a tavaly július végi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások.
• A nyugellátásokra és a nyugdíjszerű ellátásokra (a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjjal és ellátással együtt) összesen 4900,3 milliárd forint, a gyógyító-megelőző ellátásokra pedig 1786,8 milliárd forint került kifizetésre.
• A költségvetésnek július végéig 299,7 milliárd forint összegű lakáscélú kiadása keletkezett, amely számottevő emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
• Az állami beruházási fejezet kiadásai csaknem 100 milliárd forinttal növekedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A különbségek elsősorban az egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetésekből fakadnak.

„Évtizedek óta nem látott, 500 milliárd forint feletti többlettel zárt júliusban a költségvetés. Az áprilisi 91%-ról 67%-ra, majd 1000 milliárd forinttal csökkentettük a hiányt. Megszüntettük a lopást és a pazarlást” – értékelte a helyzetet az adatok közzétételét követően Magyar Péter miniszterelnök.

Július végéig (hét hónap leforgása alatt) az államháztartás központi alrendszere 2857,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 67,7%-a.

Forrás: Portfolio.hu

Borítókép: Lukas Blazek