Nem titok többé: ekkora most az államháztartási hiány Magyarországon

A Tisza-kormány átvilágítása alapján az idei költségvetési hiány a korábban tervezett 3,7 százalék helyett a bruttó hazai termék (GDP) 8,3 százalékát is elérhette volna – közölte nemrég a Pénzügyminisztérium.

Az előző kormányzati ciklusban 3,7 százalékos hiánnyal fogadták el a 2026-os költségvetést, a kormányváltás utáni belső átvilágítás viszont rámutatott, hogy az egyenleg ennél jóval kedvezőtlenebb: a Pénzügyminisztérium közleménye szerint az idei költségvetési hiány akár a bruttó hazai termék (GDP) 8,3 százalékát is elérhette volna – írja a Portfolio.hu. A jelentős eltérés nem kis részben olyan intézkedéseknek köszönhető, amelyeket a költségvetés tervezésekor figyelmen kívül hagytak, de már elindítottak. Ezek közé sorolható a 14. havi nyugdíj, a közszféra otthonteremtési támogatása, a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése, az útkoncessziókhoz kapcsolódó többletkiadások, illetve az uniós bírósági döntések nyomán visszafizetendő adók is. A közleményből ugyanakkor az is kiderül, hogy a mutatókra a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés, az egészségügy, az önkormányzatok és az állami hadiipar megemelkedett deficitje, illetve az űrkutatási szolgáltatások díja is negatív hatást gyakorolt. A részletes adatok alapján a korábban bejelentett adócsökkentésekre és juttatásokra nem állt rendelkezésre pénzügyi fedezet.

Ezt olvastad már?

A szakértők szerint borús jövő előtt állunk: újra felpattanhat az infláció Magyarországon

Váratlan fordulat az üzemanyagárakban: ennek egyetlen autós sem fog örülni

Emellett kiemelik: a 8,3 százalékos hiány egyik oka, hogy az előző kormány nem teljesítette a jogállamisági feltételeket, így nem fért hozzá a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaihoz, amelyek a GDP 1,1 százalékának feleltek volna meg.

Az új kabinet által kötött uniós megállapodás nyomán beáramló támogatások nagyjából 0,5 százalékpontos javulást eredményeznek az államháztartás jelenlegi egyenlegében. Noha bizonyos, az államháztartáson kívülre irányuló transzferek és tőkejuttatások (az uniós mesterségesintelligencia-program vagy épp a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelése) átmeneti finanszírozási igényt okoztak, ezeket államkötvények kibocsátásával fedezték.

A közleményből kiderül továbbá, hogy az idei költségvetési hiányt a forint erősödése, a hozamok csökkenése, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) megszüntetése is mérsékelte. A további intézkedések nélkül várható deficit a GDP 7,5 százalékát tenné ki.

Az évet mindemellett jelentősebb egyszeri tételek – például a kifutó otthonteremtési programok, a halasztott önkormányzati kifizetések és a visszafizetendő adók – is terhelik, amelyek 0,9 százalékponttal rontják a mutatót. Ezen egyszeri hatások nélkül a hiány 6,6 százalék körül alakulna – jelentette a tárca.

Ami 2027-et illeti, az új családtámogatási intézkedések és a nyugdíjak növelése fokozza a kiadásokat, a csökkenő kamat- és működési költségek és a mérséklődő hazai társfinanszírozási igények ellenben javítják a költségvetés egyenlegét. Mindezek alapján a Pénzügyminisztérium úgy számol, további kormányzati beavatkozás nélkül a 2027-es hiány 6,1 százalék körül alakulna. A következő évre vonatkozó pontos célkitűzést az ősz folyamán fogják véglegesíteni.

Forrás: Portfolio.hu

Borítókép: Ljubomir Žarković, Unsplash