Gazdaság: a V4-ek már messze lekörözik Magyarországot?

A honi gazdaság 2022 óta képtelen talpra állni, miközben a régió többi országa jelentős GPD-növekedést produkált. Minek köszönhető, hogy hazánk már régóta sereghajtó a V4-ek mezőnyében?

Hazánkban nagyjából három évvel ezelőtt torpant meg a GDP-növekedés (főként a választásokra erősen túlpörgetett gazdaság, az energetikai válság, az ezek nyomán felhorgadó inflációs krízis, a költségvetés kiigazítási kényszere, illetve az uniós források elapadása miatt). Ha mindezt lefordítjuk a számok nyelvére, akkor különösen lesújtó kép tárul elénk: az elmúlt 11 negyedévből 7-ben csökkent a GDP az előző negyedévhez mérten – írja a Portfolio.hu.

Régiónk többi országában viszont ellenirányú tendenciák rajzolódtak ki. Szlovákia gazdasága az elmúlt években folyamatosan gyarapodott, sőt idővel a lengyelek és a csehek is csatlakoztak északi szomszédunkhoz.

Ha a három évvel ezelőtti állapotokat tekintjük bázisnak, akkor azt láthatjuk, hogy mostanra tetemessé vált a magyar gazdaság hátránya. Bár a 2020 óta eltelt öt esztendő az egész Európai Unión belül krízisek sorozatát eredményezte, a V4-es országok 3-5 százalékos növekedést értek el ebben a periódusban, míg Magyarországon voltaképpen földbe állt a gazdaság. (És ezt a legutóbbi negyedéves adatok is híven igazolják.)

A Portfolio.hu elemzése rávilágít: a V4-es országokban a fogyasztási kiadások alapvetően növekvő pályán vannak, s e tekintetben Magyarország sem számít kivételnek. Sőt, ha a lakosság fogyasztását nézzük, magyar szempontból mindenképp pozitív az összkép, hiszen 2022 eleje óta e téren nálunk ment végbe a legnagyobb mértékű javulás. A kormányzati fogyasztásban viszont már tetten érhető a költségvetési szigor hatása.

Elgondolkodtató, hogy míg a háztartások fogyasztási dinamikája kedvezően, az államé pedig rosszul alakult, addig szintben nézve ennek épp az ellenkezője az igaz. Az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt lakossági fogyasztásban az EU-ban rendkívül gyenge a magyar pozíció, a kormányzati kiadások ugyanakkor – GDP-arányosan – elképesztően magasak.

A szakértők úgy látják, a beruházások visszaesése mára olyan riasztó mértéket öltött Magyarországon, hogy e tekintetben szinte behozhatatlanná vált a hátrány a V4-es országcsoport többi tagjához képest. A Portfolio.hu cikke megállapítja: noha a globális bizonytalanság és a koronavírus-járvány előtti világhoz képest magas forrásköltség miatt a beruházási klíma szinte mindenütt borússá vált, olyan mértékű mélyrepülést sehol sem látni, mint ami hazánkban bekövetkezett. Az export tekintetében már nem ennyire látványos a lemaradásunk, de még régiós összevetésben is komoly hátrányt kellene ledolgoznunk.

A beruházások és az export aggasztó vesszőfutása leginkább a termelői ágazatokat érinti negatívan. Noha a mostanság szintén problémásnak számító járműgyártás dominanciája más országokban is megfigyelhető, mégis a magyar feldolgozóipar kapcsolt tartós és meredek lejtmenetbe. Hasonló a helyzet az építőipar frontján is. Bár ebben az ágazatban egyetlen V4-es ország teljesítménye sem sziporkázott az elmúlt három évben, itt is a magyar visszaesés a legdrasztikusabb.

Jóllehet egy hároméves látleletből nem szabad, sőt nem is lehet messzemenő következtetéseket levonni, annyi bizonyos, hogy a – régiós összevetésben is – gyenge teljesítménynek nemcsak strukturális, de ciklikus okai is vannak. És a magyar gazdaság közelmúltbéli sikertelenségét a hazai adatok „önértékén” túl sajnos azok régiós országokkal való összevetése is cáfolhatatlanul bizonyítja.