Rossz bőrben a magyar gazdaság, idén hiába is várnánk nagy növekedést

A K&H vezető elemzője szerint idén csupán 0,5 százalékkal gyarapodhat a magyar gazdaság. Noha a jövő évre vonatkozó kilátások már biztatóbbak, az éves átlagos infláció mértéke 2026-ban sem süllyed 4 százalék alá.

„A jelenlegi kilátások alapján ebben az évben – a tavalyihoz hasonló – mindössze 0,5 százalékos növekedés várható, jövőre azonban 2,5-3 százalék körüli bővülésre lehet számítani” – körvonalazta a magyar gazdaság helyzetét Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki a napokban, egy budapesti sajtótájékoztató keretében ismertette a pénzintézet legfrissebb előrejelzésének részleteit. „A növekedési, egyben az inflációs prognózist jelentős bizonytalanság övezi, a geopolitikai helyzet ugyanis nagyon hektikus. A Trump-hatás szintén nehezíti a pontos előrejelzést, emellett a kereskedelmi háború, az Oroszország és Ukrajna között fennálló kereskedelmi konfliktus, továbbá az Irán elleni Izraeli támadás – ez csak néhány olyan tényező, melyek alapvetően befolyásolják a világ- és a magyar gazdaság teljesítményét is” – fogalmazott a szakértő.

A K&H friss prognózisa szerint 2025-ben 4,3 százalékos lesz az éves átlagos infláció Magyarországon. „Itt azonban nagy kérdés, hogy meddig maradnak érvényben a hatósági árszabályozások, lesznek-e újabbak” – ecsetelte Németh.

„Az élelmiszereknél vannak időjárásfüggő kockázatok, illetve a nemzetközi piaci árak, bizonyos agrártermékek, például a kakaóbab esetében jelentős növekedést mutatnak. Emellett a magyar költségvetésből érkező támogatások, akár adókedvezmények vagy pénzbeli hozzájárulások a belső keresleten keresztül, inflatorikus hatást fejthetnek ki. Emiatt a fogyasztói árindex a 3 százalék, plusz/mínusz 1 százalékpontos jegybanki toleranciasáv tetejénél ragad be” – idézi az elemző szavait a Portfolio.hu.

Németh Dávid szerint 2026-ban 4 százalék körül alakulhat majd az átlagos éves infláció, ám a kilátások e tekintetben is bizonytalanok. A magas inflációs várakozások egyébként a fizetések alakulását is befolyásolhatják, méghozzá számottevően. Az idei bérdinamikában a szakértők bizonyos fokú lassulást tapasztalnak, aminek elsődleges oka, hogy a honi gazdaság már több mint két éve folyamatosan stagnál (vagy épp lejtmenetbe kapcsol), mi több, érezhetően növekszik a munkanélküliségi ráta is.

„Az elmúlt években a beruházások is visszaestek, így a vállalatoknál nem volt érdemi termelékenységnövekedés, ez szintén hozzájárul a bérdinamika lassulásához. Ugyanakkor a jövő évtől a várható gazdaság élénkülés eredményeként a munkaerőpiac is feszesebbé válhat, ez pedig a béremelkedés irányába hat” – magyarázta Németh.

A K&H előrejelzése szerint idén 7,5-8 százalékos átlagos bérnövekedés tűnik reálisnak, 2026-ban viszont akár 9 százalékra is emelkedhet ez a szám.

A pénzintézet vezető elemzője elmondta: a Magyar Nemzeti Bank döntéshozóit vélhetően a következő hónapokban is fokozott óvatosság jellemzi majd a kiemelt inflációs és geopolitikai kockázatok miatt. Németh Dávid úgy látja, 2025-ben egy kamatvágásra is sor kerülhet, ha pedig nagyon kedvező környezet alakulna ki, akkor két lazítás sem elképzelhetetlen. Az MNB jelenlegi állásfoglalásai alapján annyi mindenképpen kijelenthető, hogy a jegybank a stabil forintárfolyam fenntartásában volna érdekelt, ez ugyanis fékezhetné az inflációt.

Németh hozzátette: a magyar forint az elmúlt hetekben, hónapokban valamelyest erősödött, hiszen az egyre nagyobb kamatkülönbözet nemzetközi vásárlókat csábított a piacra. Az elemző rámutatott: ha nyugodt piaci környezetben lennénk, ez a kamatdifferencia további forinterősödést eredményezhetne. Ugyanakkor a nemzetközi környezet kiszámíthatatlanságát és a forint érzékenységét támasztja alá, hogy egy-egy geopolitikai esemény – például az Irán elleni izraeli támadás – váratlan forintgyengüléshez vezetett.

Emiatt akár a piaci volatilitás is megnövekedhet, az euró árfolyama pedig egy szélesebb sávban kezdhet el mozogni, aminek az alja 395, a teteje pedig 415 forint körül alakulhat majd – fogalmazott a K&H vezető elemzője.