Így alakul az euróövezet inflációja 2025 végéig

Augusztusban a vártnál nagyobb mértékben emelkedett az euróövezet inflációja, miközben a magifláció nem mutatott érdemi csökkenést. A szakemberek szerint bejöhet az Európai Központi Bank korábbi jóslata: az árszínvonal-emelkedés az év végéig a célérték körül mozoghat.

A múlt hónapban 2,1 százalékra növekedett az eurózóna országainak inflációja, ami enyhe emelkedést jelent a júliusi 2,0 százalékhoz mérten. Az Eurostat friss adataiból kiviláglik, hogy az elemzők várakozásaihoz képest nagyobb volumenű emelkedést a feldolgozatlan élelmiszerek árának felfelé kúszása, valamint az alacsony energiaköltségek mérsékelt visszahúzó hatása okozta. A volatilis élelmiszer- és üzemanyagárakat nem tartalmazó – a szakemberek által nagyobb figyelemmel kitüntetett – maginfláció a 2,3 százalékos szinten maradt, vagyis az augusztusi adatok végül nem igazolták a 2,2 százalékos csökkenésre vonatkozó jóslatokat. A statisztika ugyanakkor összhangban van az Európai Központi Bank korábbi prognózisával, mely szerint az euróövezet inflációja 2025 végéig a célérték körül mozog majd.

A szerényebb termékinfláció és a csökkenő energiaárak ugyanis ellensúlyt képeznek az élelmiszerek és szolgáltatások árszínvonalának dinamikus növekedésével szemben.

Az inflációs folyamatok viszonylagos kiszámíthatóságából adódik, hogy a piacok az év hátralévő részében változatlan kamatlábakra számíthatnak. Ettől függetlenül persze lehetséges, hogy a döntéshozók heves vitákat folytatnak majd arról, indokolt-e a további lazítás a 2024 dereka óta végrehajtott két százalékpontos kamatcsökkenésen túlmenően. E diskurzusnak jövő év elején lesz valódi tétje, hiszen az árnövekedés – időlegesen – a célszint alá süllyedhet, ez pedig felveti annak a lehetőségét, hogy – a pandémia előtti évtizedhez hasonlóan – beágyazódik a moderált infláció.

Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja úgy látja, az inflációs kockázatok a magasabb értékek felé tolódnak, és nincs komoly esély arra, hogy az árnövekedés huzamosabb ideig a célérték alatt maradna, hiszen a gazdasági gyarapodás ideálisnak mondható, a kereskedelmi feszültségek pedig felfelé irányuló nyomást gyakorolnak a költségekre. „Fontos elismerni, hogy egy sokkokra hajlamos világban nem tudjuk úgy finomhangolni az inflációt, hogy az mindig 2 százalék legyen. Tolerálhatjuk az infláció mérsékelt eltéréseit a célértéktől bármely irányban” – idézte Schnabel nyilatkozatát a Reuters.

(Kiemelt kép: Unsplash)