Felfedezték a Föld legnagyobb aranylelőhelyét

Tudósok felfedezték a világ legnagyobb aranylelőhelyét, melyhez képest még a híres Fort Knox – az USA óriási aranylerakója – is apró perselynek tűnik csupán.

Az arany hosszú évszázadok óta elidegeníthetetlen része az emberi civilizációnak. Ralph Waldo Emerson egyszer azt mondta: „Az arany utáni sóvárgás valójában nem az arany miatt van. Az embereket inkább a nemesfém előnyei hozzák lázba, valamint az a szabadság, amit az arany birtoklása jelent.” Az arany iránti megátalkodott hajsza birodalmakat emelt a magasba, majd döntött romba, sőt voltaképpen egész történelmünket végigkísérte. A nemesfém ráadásul csereeszközként és a jól működő, erős gazdaság szimbólumaként is ismertté vált. Egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy könnyen finomítható és vizsgálható, mi több, kémiai szempontból inert (vagyis nem oldódik/bomlik, nem lép kölcsönhatásba a környezetével), és még a korrózióval szemben is ellenálló.

Az emberi történelem során több mint 216 ezer tonna aranyat bányásztak ki, ami olyan hatalmas mennyiség, hogy egy nagyjából 22 méter oldalú kockát lehetne készíteni belőle – emlékeztet rá New Atlas.

Mivel az arany jószerivel elpusztíthatatlan, és rengetegszer újrahasznosították, így a ma használt arany jelentős része az őskorból származik. Még mindig nem tudjuk pontosan, mennyi arany is található a Földön. Ez főleg annak köszönhető, hogy a nemesfémet csempészik, ugyanakkor máig felfoghatatlanul nagy készleteket halmoznak fel belőle.

A Göttingeni Egyetem szakemberei elmondták: a Föld legnagyobb – egyelőre feltáratlan – aranylelőhelyéhez képest még az Egyesült Államok hatalmas aranylerakója, a Fort Knox katonai erődítmény is eltörpül. Szomorú hír, hogy az emberiség nem férhet hozzá ehhez az elképesztő méretű készlethez, mégpedig azért nem, mert az bolygónk fémes magjában, a mintegy 3000 kilométeres vastagságú szilárd kőzetréteg alatt bújik meg.

Az emberi történelem során kibányászott arany a földkéregben rejlő könnyű szilikát ásványokban található. Jelentős része a mag mélyén rejtőzik, s planétánk 4,5 milliárd évvel ezelőtti megszületésekor került oda. Az itteni aranymennyiség arra is elegendő lenne, hog a Föld teljes felszínét 46 centiméteres vastagságig elborítsa.

A kutatók górcső alá vették a ruténium és volfrám izotópok arányát Hawaii, a Baffin-sziget, a Galápagos-szigetek, valamint a Réunion-szigetek óceáni bazaltjaiban, illetve a bazalthoz feltűnően hasonlító pikritjeiben. Amikor megmérték az arányokat, meglepő eltérésekre figyeltek fel. A ruténium egyik izotópjának szintje például magasabb volt az elvártnál, ami – a tudósok vélekedése szerint – arra utal, hogy az ezen izotópokat tartalmazó kőzetek a magköpeny határáról származnak.

„Amikor megérkeztek az első eredmények, rájöttünk, hogy szó szerint aranyra bukkantunk! Az adataink megerősítették, hogy a magból származó anyag, beleértve az aranyat és más nemesfémeket, szivárog a felette lévő Föld köpenybe” – mutatott rá Nils Messling, a Göttingeni Egyetem Geokémiai Tanszékének munkatársa.

A különböző elemeket – ideértve az aranyat is – tehát nem úgy kell elképzelni, hogy azok nemes egyszerűséggel „csapdába estek” a Föld fémes magjában. Sőt, az olvadt régiók legmélyebben fekvő részeiből a köpeny felé, onnan pedig az emberiség számára is elérhető területek irányába vándorolnak. Igen ám, de a szakemberek számításai szerint több tíz-, vagy akár százmillió évbe telhet, mire útjuk véget ér.