Durván kilőtt az arany és a Bitcoin is, a befektetők mégis bizonytalanok

Az elmúlt egy esztendő során az arany ára 45 százalékkal, a Bitcoin értéke pedig 75 százalékkal lett magasabb, a globális befektetőket azonban továbbra is erőteljes óvatosság jellemzi.

Mind az arany, mind pedig a Bitcoin ára történelmi csúcsot döntött az utóbbi időszakban, sőt emelkedésük a részvényindexek és a kötvényalapok teljesítményét is maga mögé utasította – írja új elemzésében az Oeconomus. Az ilyen típusú piaci mozgás egyébként tipikus tüneti jelenség: az amerikai kormány most az adósságspirál elkerülését és az ipar fellendítését tűzte ki céljául, mindehhez azonban a dollár jelentős leértékelésére is szükség volna.

A Trump-adminisztráció először a kiadások radikális csökkentésével (DOGE), valamint rendkívül magas vámok kivetésével igyekezett racionalizálni az adósságválság peremére sodródott államháztartást.

E próbálkozás azonban kudarccal végződött, ahogy az amerikai ipar „megújítására” tett kísérletek sem vezettek eredményre. Igaz ugyan, hogy a kormány továbbra is tudatosan, lépésről lépésre építgeti a vámrendszert, ám a Fehér Ház gazdaságpolitikai súlypontja most a „B” tervre helyeződött át, mely már a minél magasabb nominális növekedést célozza. Sokan úgy vélik, hogy mindez csak drasztikus, tartós túlköltekezés és egekbe szökő infláció árán érhető el, így viszont akár az adósságcsapdából való kimenekülésre is nyílna lehetőség. (Érdemes megjegyezni, hogy ez általában a súlyosan eladósodott, zömmel fejlődő országok bevett megoldási kísérlete.)

Ebbe a képbe illik bele a közelmúltban elfogadott Nagy Gyönyörű Törvény (Big Beautiful Bill) is, ami adócsökkentéseivel lényegében az első Trump-korszak és Joe Biden elnök nagyszabású és költségigényes gazdaságélénkítési programjainak egyfajta folytatása. A törvénycsomag nagy hátulütője, hogy akadályozza az államháztartás rendbetételét, hiszen az adóterhek enyhítésén keresztül 10 év alatt 3-5000 milliárd dollárral növeli az államadósságot. Így a jövőben az adósságállomány akár a 40 ezer dollárt is meghaladhatja, ami 40 évnyi amerikai védelmi költségvetésnek megfelelő összeg.

A gazdaságpolitika a dollár tudatos gyengítésére törekszik, a kamatcsökkentés viszont elmarad, ugyanis a Federal Reserve (Fed) továbbra is tart a vámok által kiváltott inflációs hatásoktól. Nagyfokú óvatossága már most kiélezte a feszültséget a Fehér Ház és a jegybank között.

A globális befektetők bizonytalanságát elsősorban a dollár pozícóvesztése és a fiskális helyzet romlása fokozza. Főként ezen okoknak köszönhető, hogy az Egyesült Államok mostanra kockázatos befektetési célországgá vált. Az erőteljes befektetői óvatosság látványosan fellendítette az arany és a Bitcoin iránti keresletet, melyek immár stratégiai menekülőeszközök egy olyan környezetben, ahol a világ megtakarításainak zöme dolláralapú eszközökben áll, ezek értékállósága viszont egyre kevésbé biztosított.