Dánia megadóztatja a kérődző teheneket

Dánia 2030-tól megadóztatja az állattenyésztőket a teheneik, juhaik és sertéseik által kibocsátott üvegházhatású gázok után. A skandináv állam ezzel az első ország, amely a globális felmelegedéshez hozzájáruló egyik legjelentősebb gáz, a metán kibocsátásának fő forrását veszi célba.

A cél az, hogy a dán üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig az 1990-es szinthez képest 70 százalékkal csökkentsék – mondta Jeppe Bruus dán adóügyi miniszter. A dán állattenyésztőkre 2030-tól szén-dioxid-egyenérték tonnánként 300 korona (15 800 forint) adót vetnek ki. Az adó 2035-re 750 koronára (39 700 forint) emelkedik. A jövedelemadó 60 százalékos levonása miatt azonban a tényleges tonnánkénti költség 120 koronáról (6350 forint) indul, és 2035-re 300 koronára emelkedik.

Bár a szén-dioxid általában nagyobb figyelmet kap az éghajlatváltozásban betöltött szerepe miatt, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal szerint a metán 20 éves időtávlatban mintegy 87-szer több hőt köt meg.

A többek között hulladéklerakókból, olaj- és földgázrendszerekből, valamint állattartásból származó metán mennyisége 2020 óta különösen gyorsan emelkedett. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint az ember által okozott metánkibocsátás mintegy 32 százalékáért az állattenyésztés felelős.

„Egy nagy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy 2045-re klímasemlegessé váljunk” – mondta Bruus, hozzátéve, hogy Dánia „az első ország lesz a világon, amely valódi CO2-adót vezet be a mezőgazdaságban”, és reményét fejezte ki, hogy más országok is követni fogják a példáját.

Új-Zéland hasonló törvényt fogadott el, amely 2025-ben lépett volna hatályba. A jogszabályt azonban néhány nappal ezelőtt törölték a törvénykönyvből, miután a gazdák hevesen bírálták az adókat. Az ország végül inkább más módszereket keres a metánkibocsátása csökkentésére.

Böfögő dán tehenek

Az állattenyésztésből származó metán csaknem teljes egészében, mintegy 90 százalékban az álaltok emésztése során, erjedés útján keletkezik, és böfögés formájában távozik a szájukon keresztül. A legfőbb bűnösök a metánkibocsátás terén a tehenek és a dán statisztikai hivatal szerint 2022. június 30-án 1 484 377 tehén volt a skandináv országban. Egy tipikus dán tehén évente 6 tonna CO2-egyenértéket termel, és bár a sertések által okozott kibocsátás ennél kisebb, az adó rájuk is vonatkozik. Az állattartásból származó metán fennmaradó 10 százalékának nagy része a sertés- és szarvasmarha-üzemek trágyatárolóiból származik.

Dánia lépésére azt követően került sor, hogy a gazdák hónapok óta tiltakoznak Európa-szerte az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések és szabályozások ellen, amelyek szerintük csődbe viszik őket.

A Dán Természetvédelmi Társaság, Dánia legnagyobb természetvédelmi és környezetvédelmi szervezete „történelmi kompromisszumnak” nevezte az adóügyi megállapodást. „Sikerült kompromisszumot kötnünk a CO2-adóról, amely megteremti az alapjait egy átstrukturált élelmiszeriparnak” – mondta a szervezet vezetője, Maria Reumert Gjerding a tárgyalások után, amelyeknek ők is részesei voltak.

Az adót a 179 fős Folketingnek, vagyis a parlamentnek kell jóváhagynia, hogy hatályba lépjen, de a széles körű konszenzus után a törvényjavaslatot várhatóan el fogják fogadni.