Az Egyesült Királyság lehet Trump vámjainak titkos nyertese

A 2016-os Brexit után rengeteg nagyvállalat csekkolt ki az Egyesült Királyságból, most azonban visszatérhetnek, és ez – meglepő módon – a Trump-adminisztráció vámjainak köszönhető.

Az Egyesült Királyság hivatalosan csak 2020. január 31-én lépett ki az Európai Unióból, a folyamat előzményének tekinthető – az ország EU-tagságáról szóló – népszavazásra viszont négy évvel korábban került sor. Amikor kiderült, hogy a választópolgárok többsége a kilépés mellett foglalt állást, rengeteg kulcsfontosságú vállalkozás hagyta el a szigetországot, értékes befektetéseket és megbízható munkaerőt csoportosítva át a kontinensre. Most azonban fordult a kocka: Donald Trump 30 százalékos vámmal sújthatja az Európai Unióból Amerikába irányuló exportot, miközben az Egyesült Királyságra jóval alacsonyabb tarifák vonatkozhatnak. Számos elemző úgy véli, a kereskedelempolitikai változások miatt a nagyvállalatoknak megéri majd visszatérni Nagy-Britanniába, ami testet ölthet a termelésük egy részének áttelepítésében, vagy a már létező, a szigetországban működő létesítményeik kibővítésében is – írja a CNBC.

„Az Egyesült Királyságban rengeteg gyártókapacitás szabadult fel a Brexit óta. Az EU-ra és az Egyesült Királyságra vonatkozó vámok nagy különbsége új lehetőséget teremthet az ország számára, hogy visszanyerjen valamicskét a régi státuszából, és újra a földrész egyik gyártási központjává emelkedjen” – véli Alex Altmann, a londoni üzleti tanácsadó cég, a Lubbock Fine szakértője.

Az Egyesült Királyság nemrég kereskedelmi megállapodást kötött az USA-val, melynek keretében sikerült elérnie, hogy a Trump-adminisztráció enyhítse a brit és az amerikai árucikkekre nehezedő vámterheket. A brit vállalatok 27,5 százalék helyett 10 százalékos vámtarifával exportálhatnak százezer autót az Egyesült Államokba, a helyi gazdák pedig 13 ezer tonnányi marhahúsra vonatkozó vámmentes kvótában részesültek. A briteknek emellett azt is sikerült kiharcolniuk, hogy acélimportjuk a legalacsonyabb vámok mellett folytatódhasson.

A Brexit utáni időszakban a nagyvállalatok nem csupán az egyre szaporodó adminisztratív akadályok és vámok miatt döntöttek az Egyesült Királyságból való kivonulás mellett. Helyzetüket nagyban nehezítette, hogy bonyolultabbá vált az EU-val való kereskedelem, ami még az áruk mozgását is lelassította, mi több, növelte a költségeket. 2020-ig ugyanakkor az Európai Unió maradt Nagy-Britannia legfontosabb kereskedelmi partnere, sőt az Európai Bizottság 2024-es jelentése szerint a szigetország még mindig az EU-val bonyolítja árukereskedelmének több mint 50 százalékát.

2016 óta rengeteg nagyvállalat távozott az Egyesült Királyságból, köztük a pénzügyi szolgáltató szektor olyan óriásai, mint a Goldman Sachs vagy a JPMorgan. Ezek a cégek – a transznacionális szabályozások összetettsége elől „menekülve” – jellemzően európai üzleti központokba (Dublin, Párizs, Amszterdam) helyezték át tevékenységüket. A kivonulás összességében mégsem volt annyira drámai, mint azt az előzetes várakozások alapján sejteni lehetett.

Sokan még most sem biztosak benne, hogy az Egyesült Királyság valóban profitálhat Donald Trump vámjaiból. Továbbra sem lehet tudni, hogy az Európai Unióra kivetett vámtarifa tényleg életbe lép-e augusztus 1-jén, vagy az amerikai elnök esetleg újabb haladékot ad Brüsszelnek.