Az 500 forintos euró lehet a magyar versenyképesség záloga?

A GKI új elemzése megkérdőjelezi a kormány bérfelzárkóztatási tervének (ezer eurós minimálbér 2028-ig) realitását, egyszersmind meglepő állítást is tesz: ahhoz, hogy Magyarország ne legyen túl drága a külföldiek számára, az évtized második felében legalább 500 forintos euróárfolyamra volna szükség.

A GKI szakértői szerint a 2028-ra kitűzött ezer eurós minimálbér már csak azért is valóságtól elrugaszkodott elképzelés, mert az elmúlt két évtizedben a reálkeresetek évi 3,1 százalékkal emelkedtek, a kormány tervében pedig a közalkalmazottak, a köztisztviselők és más állami munkavállalók bérének hasonló ütemű növelése is benne foglaltatna, miközben a 2024-es pedagógus béremelés fedezetét is az Európai Unió biztosította – idézi az elemzés legfontosabb megfigyeléseit a Telex.hu. A GKI úgy véli, a korábbi gazdaságpolitikai víziók és a keresetekre vonatkozó nagyívű célok nem vezettek számottevő sikerre. Ha az éves nettó átlagkeresetet vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy hazánk 2008 óta 8-10 százalékpontot is lefaragott Lengyelország és Csehország előnyéből, Szlovákiával pedig azonos szintre került. Ám míg 16 éve a bolgár átlagkereset a magyarnak kevesebb, mint a felét tette ki, 2023-ig ez az arány 75 százalékra változott. Hasonló jelenség figyelhető meg a románoknál, ahol az arány 69 százalékról 89 százalékra javult.

A frissen bejelentett kormányprogram egyébként 420 forintos euróárfolyammal számol az időszak végéig, ami hozzávetőleg 1,5 százalékos árfolyamromlást jelentene – közölte a GKI.

Ha minden úgy történik, ahogy a kormány eltervezte, akkor a bérek euróban nominálisan évi 9 százalékot emelkednek, ami a külhoni vállalatok hazai összeszerelő üzemeinek évi 0,5 százalékos (a többi külföldi cégnek évi 0,7 százalékos) költségnövekedést jelent. Ez pedig a profit (az árbevételből körülbelül 2,5 százalékos) eltűnését eredményezné. A GKI elemzése rámutat: ahhoz, hogy Magyarország ténylegesen igazodjon a régiós átlaghoz, legalább 500 forintos euróárfolyam lenne ideális 2028-ra.

Hangsúlyozzák továbbá: 2008-ban a szellemi munkát végzők valamivel több, mint kétszeresét keresték a fizikai munkát végzőknek, viszont ez az arány 2023-ig 1,6-szorosára csökkent. A változás fő oka, hogy a fizikai munkát végzők reálkeresete 15 év alatt 1,7-szeresére, míg a fehérgalléros munkavállalóké csupán 1,3-szorosára emelkedett. A fizikai munkát végzők esetében a bérnövekedés üteme azért lehetett gyorsabb, mert eleve 16 százalékkal (193 ezer fővel) gyarapodott a létszámuk, s a dinamikusan bővülő beruházások miatt a munkaerő-kereslet ennél nagyobb mértékben növekedett. Egy idő után túlkereslet alakult ki, s bizonyos vállalkozások már egymás elől kezdték elszívni a szakmunkásokat. Ehhez viszont elengedhetetlenek voltak a magasabb bérek.

A minimálbér és a garantált bérminimum rohamos emelkedése azzal járt, hogy ma már egyre több munkavállaló keres minimálbért és/vagy garantált bérminimumot, ám az ilyen dolgozókat foglalkoztató cégek bérköltsége átlagon felüli mértékben növekedett. Ez gátolta meg őket abban, hogy a többi munkavállaló keresetét is emeljék.

A GKI prognózisa szerint a minimálbér túlzott mértékű emelése miatt számos munkahely megszűnhet. Mindez sajnos ösztönzőleg hathat az egyébként is zajló kivándorlásra, illetve a határon átnyúló munkavállalásra, hiszen a munkáltatók sok esetben nem tudnak versenyképes fizetést kínálni.

„A kormány bérnövekedést célzó programja egybeesik a hosszú távú trenddel: a következő időszakban is nőni fog a diplomások aránya, ami miatt nő az átlagbér. Ugyanakkor az állam ezen túl is erőltetné a béremelést, többek közt minimálbéremeléssel, ami az eddigi tapasztalatok alapján valószínűleg ismét megugró inflációhoz vezet. Ez az intézkedés ráadásul hosszú távon növekedés ellenes, mivel aránytalanul nagy terheket ró a KKV szektor vállalkozásaira” – írja a GKI.