A háború hatása az élelmiszerárakra: új globális drágulási hullám jöhet a közel-keleti konfliktus miatt

A közel-keleti konfliktus nemcsak az energiapiactól veszi el a nyugalmat: a világ élelmiszer-ellátása is veszélybe kerülhet. Ha a térség egyik kulcsfontosságú tengeri útvonalán tartós fennakadások alakulnak ki, az a műtrágyaellátástól a terméshozamokon át egészen a bolti árakig érezhető hatást gyakorolhat.

A geopolitikai feszültség a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros körül egyre inkább gazdasági kérdéssé is válik. A világ egyik legfontosabb tengeri szállítási útvonaláról van szó: nemcsak olaj és földgáz halad át rajta, hanem a globális mezőgazdaság számára létfontosságú műtrágyák jelentős része is. Ha a szállítás tartósan akadozik, az a gazdálkodók költségeinek emelkedését, kisebb terméshozamokat és végső soron drágább élelmiszereket hozhat.

A műtrágya lehet a kulcstényező

A térség országai – például Katar, Szaúd-Arábia, Omán és Irán – a világ műtrágyaexportjának jelentős részét adják, különösen karbamid és foszfát formájában. Ezek az anyagok szinte teljes egészében a Hormuzi-szoroson keresztül jutnak el a globális piacokra. Ha ez az útvonal szűk keresztmetszetté válik, a mezőgazdasági termelők már néhány héten belül érezhetik a hatást a növekvő inputköltségekben.

A magasabb energiaárak ráadásul tovább erősíthetik a hatást, hiszen az energia a teljes élelmiszer-ellátási láncban jelen van – a műtrágyagyártástól a mezőgazdasági gépek működtetésén át egészen a szállításig és feldolgozásig.

Ezt olvastad már?

Háború és fenyegetések árnyékában: súlyos figyelmeztetéseket kapnak az iráni tüntetők

EP: adókedvezmények, felújítások és kevesebb bürokrácia a lakhatási válság ellen

A Perzsa-öböl országai kerülhetnek elsőként nyomás alá

A közvetlen kockázat elsősorban a térségben jelentkezik. A Perzsa-öböl államai – például Kuvait, Bahrein vagy Katar – nagymértékben függnek az importált élelmiszerektől, amelyek jelentős része tengeri úton, a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik.

Ha a hajózás korlátozottá válik, az áruk alternatív útvonalakon vagy szárazföldi szállítással juthatnak el ezekbe az országokba – jóval magasabb költségek mellett. A gazdagabb államok ezt még képesek lehetnek kezelni, de a térség szegényebb országai, például Irak, komoly ellátási nehézségekkel szembesülhetnek.

Afrika lehet a legnagyobb vesztese

Hosszabb távon a legnagyobb kockázat a Szubszaharai Afrika országait fenyegeti. A térség mezőgazdasága erősen függ az importált műtrágyától: a felhasznált mennyiség több mint 90 százaléka külföldről érkezik. Ha a kínálat beszűkül vagy az árak megugranak, az alapélelmiszerek – például a kukorica – terméshozama könnyen csökkenhet, ami gyorsan dráguláshoz vezet. Ráadásul ezekben az országokban a háztartások jövedelmük jelentős részét élelmiszerre költik, így az áremelkedések sokkal súlyosabban érintik a lakosságot.

Ázsia és a globális piac sem marad érintetlen

A hatás Ázsiában is érezhető lehet. Olyan nagy agrárgazdaságok, mint India, Banglades, Thaiföld vagy Indonézia szintén jelentős mennyiségű műtrágyát importálnak a Közel-Keletről. Egy tartós fennakadás a vetési időszakban drasztikusan növelheti a gazdák költségeit.

Közben a globális mezőgazdasági piac egyik kulcsszereplője, Brazília is sérülékeny: a dél-amerikai ország a műtrágyaigényének mintegy 85 százalékát importból fedezi. Ha az ellátás szűkül, az a szója és a kukorica globális piacára is kihatással lehet.

A szakértők szerint a végső hatás nagymértékben attól függ, mennyi ideig tartanak a szállítási zavarok. Ha azonban a konfliktus elhúzódik, a fogyasztók világszerte egyre drágább élelmiszerekkel találkozhatnak a boltok polcain.

Forrás: CNBC

Borítókép: pch.vector, Freepik