Trump új bejelentése után brutálisan kilőtt az olaj ára

Az amerikai elnök nemrég közölte: legfeljebb 15 napos határidőt biztosít Iránnak a nukleáris programját érintő egyezség megkötésére. A kemény ultimátum csak tetézte az olajellátás esetleges problémáival kapcsolatos – egyébként sem megalapozatlan – félelmeket.

Hordónként 72 dollár fölé emelkedett a Brent típusú olaj jegyzése, ami heti összevetésben körülbelül 6 százalékos emelkedésnek felel meg, a a West Texas Intermediate (WTI) árfolyama pedig a 67 dolláros szint közelében mozog – jelentette nemrég a Bloomberg. A fordulat előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök kijelentette: legfeljebb 15 napos határidőt biztosít Iránnak a nukleáris programjáról szóló megállapodás véglegesítésére. Az ultimátum hatására látványosan erősödni kezdtek az esetleges fegyveres konfliktussal, illetve az olajellátás zavaraival kapcsolatos piaci aggodalmak. Az amerikai hadsereg a közelmúltban olyan mértékű csapatösszevonást hajtott végre a térségben, melyhez hasonlót a 2003-as iraki háború óta nem láthattunk. Mindebből sokan arra következtetnek, hogy Trump a tavaly júniusi, Irán nukleáris létesítményeit célzó egyszeri csapásnál sokkal komolyabb hadművelet készít elő.

Ezt olvastad már?

Putyin a színfalak mögött hatalmas üzletet ajánlott Trumpnak?

Nem titok többé: durván megsínylik az ukrajnai háborút az amerikai vállalatok

A Wall Street Journal úgy tudja, az amerikai államfő egy megelőző csapás lehetőségét is számba vette. A lap szerint Trump abban bízhat, hogy egy ilyen támadás örvén gyorsabban tárgyalóasztalhoz ültetheti Teheránt.

Irán a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tagjaként napi több mint 3 millió hordó nyersolajat termel, ami nagyjából a globális kínálat 3 százalékának felel meg. Az olajpiac szempontjából kétségkívül az hordozná a legmagasabb kockázatot, ha Teherán a Hormuzi-szoros lezárása mellett döntene, hiszen a szoros a Perzsa-öböl menti olajtermelők energiaexportjának kiemelten fontos útvonala.

Az olaj ára 2026-ban hozzávetőleg hatodával növekedett, ugyanis a kereskedők beárazták a térségbeli ellátási kockázatokat. E feszültségek az árcsökkentő hatású túlkínálattal kapcsolatos várakozásokat is felülírták, egy elhúzódó katonai kampány pedig feltehetőleg tovább növelné a jegyzésárakat, ami a benzinár drágulását vonná maga után. E fejlemények az idén esedékes félidős választások előszobájában komoly nemtetszést váltanának ki az amerikai választópolgárokból.

A határidős piacok szerkezete szintúgy arra utal, hogy a kockázatok egyre fokozódnak – húzza alá a Portfolio.hu cikke. A Brent egyéves felára 2025 júniusa óta nem látott mértékű backwardationbe (vagyis a közelebbi lejáratok drágulását mutató inverz állapotba) mozdult, ami szűkülő rövid távú kínálatot vetít előre. Az opciós piacokon a Brent és a WTI esetében egyaránt erősödött az árfolyam-emelkedésre spekuláló vételi opciók (call) iránti érdeklődés, az Amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) adataiból pedig kitűnik, hogy a tengerentúli nyersolajkészletek 9 millió hordóval mérséklődtek, ami tavaly szeptember óta a legkomolyabb visszaesésnek számít.

Forrás: Bloomberg, Portfolio.hu

Borítókép: Unsplash+