Háború a háttérben, gazdasági vihar a láthatáron – így látják a világ vezetői az iráni konfliktus következményeit

A világ pénzügyi elitje Washingtonban találkozott, és bár a feszültség enyhülni látszik, a háttérben komoly gazdasági félelmek mozgatják a döntéshozókat. Az iráni konfliktus hatása messze túlmutat a geopolitikán: energiaárak, élelmiszer-ellátás és globális növekedés kerülhet veszélybe.

A jelenlegi válság két központ köré épül: az iráni partoknál húzódó Hormuzi-szorosra és a washingtoni Fehér Házra. A világ vezető pénzügyi döntéshozói az IMF és a Világbank tavaszi találkozóján egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg: az Egyesült Államok döntésének gazdasági következményeit a világ egésze érzi majd.

A hangulat meglepően komor volt. A G7 pénzügyminiszterei és jegybankárok többsége szerint a globális gazdaság olyan költségeket fizethet meg, amelyek nem közvetlenül az ő döntéseikből fakadnak. Az amerikai kormányzat ezzel szemben rövid távú optimizmust sugárzott, és gyors gazdasági helyreállítást jósolt.

Ezt olvastad már?

Ekkor érkezik meg Magyarországra az első olajszállítmány a Barátság vezetéken keresztül

Recesszió a láthatáron: negyedmillió munkahely kerülhet veszélybe a brit gazdaságban

Energia és élelmiszer: a valódi veszély

A legnagyobb félelmek az energiaellátás körül forognak. A Hormuzi-szoros akadozó forgalma rávilágított a globális ellátási láncok törékenységére. Több ország már most súlyos következményekkel szembesül: Irak olajexportja gyakorlatilag leállt, Banglades gázellátása akadozik, a csendes-óceáni szigetállamok pedig hetekig várhatnak a tankerekre.

A Világbank szerint a következő hónapok kritikusak lehetnek. A műtrágya egyik kulcsösszetevője, a karbamid ára megduplázódott, ami komoly fenyegetést jelent a globális élelmiszertermelésre. Ha a déli félteke ültetési szezonjára nem érkezik elegendő műtrágya, az élelmiszerárak nyáron drasztikusan emelkedhetnek. A Világbank már most akár 100 milliárd dolláros támogatási csomagot készített elő a sérülékeny országok számára, nagyobbat, mint a Covid-időszak alatt.

Amerikai optimizmus vs. globális aggodalom

Az amerikai pénzügyminisztérium szerint a gazdasági fájdalom rövid távú, és megéri a hosszú távú biztonságért. A nemzetközi partnerek viszont inkább tartós energiakockázatot látnak, ami akár évekig velünk maradhat.

A francia kormány szerint a válság egyben lehetőség is: felgyorsítják a nukleáris és megújuló energia beruházásokat. Az Egyesült Királyság az északi-tengeri kitermelés növelésével és az áramárak reformjával reagálna. A jegybankok egyelőre nem sietnek kamatemeléssel, a kulcs inkább a feszültség csökkentése lenne.

Nem ez az egyetlen vihar a horizonton

Érdekes módon több pénzügyi vezető szerint a közel-keleti konfliktus csak a harmadik legnagyobb kockázat. Az első helyen a mesterséges intelligencia és a technológiai szektor túlzott beruházásai állnak, a másodikon a magánhitelezési piac likviditási kockázatai.

Amikor azonban hírek érkeztek a Hormuzi-szoros újranyitásáról, a piacok azonnal reagáltak: csökkentek az energiaárak, az üzemanyagköltségek és a hitelkamatok is. Washingtonban sokan már a válság tetőzéséről beszélnek, de a vezetők többsége egyetért abban, hogy ha ez az optimizmus korainak bizonyul, annak globális gazdasági következményei súlyosak lehetnek.

Forrás: BBC News

Borítókép: Unsplash+