Most derült csak ki, valójában milyen érdekek állnak az Irán elleni amerikai támadás mögött

Kovács Patrik Kovács Patrik | 2026.03.03 | Közélet | Olvasási idő: 4 perc
Most derült csak ki, valójában milyen érdekek állnak az Irán elleni amerikai támadás mögött

Az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja nemrégiben elmondta: Irán a nukleáris programját érintő tárgyalások során kísérelte meg nyomás alá helyezni az amerikai delegációt, e próbálkozások azonban csúfos kudarcba fulladtak.

Steve Witkoff, az USA közel-keleti különmegbízottja hétfőn kiemelte: Donald Trump amerikai elnök azzal a céllal delegálta őt és Jared Kushnert az atomtárgyalásokra, hogy feltérképezzék Irán szándékainak komolyságát – írja az Iran International. Az amerikai fél kemény feltételeket szabott: Trump és csapata szerette volna, ha teljesen felszámolják az iráni rakétaprogramot, megszüntetik a proxy szervezeteknek nyújtott támogatásokat, és – a szabad hajózás biztosítása céljából – visszavonják a haditengerészetet a Hormuzi-szorosból. Washington emellett a fegyverminőségű urándúsítás teljes tilalmát szorgalmazta. Witkoff tájékoztatása szerint az iráni fél már a nyitóülésen egyértelművé tette, hogy „elidegeníthetetlen joga van” ahhoz, hogy saját nukleáris fűtőanyagot állítson elő. Az amerikaiak válasz gyanánt egy 10 éves dúsítási moratórium javaslatával álltak elő, melyért cserébe Washington finanszírozta volna a fűtőáram-ellátást, Teherán viszont határozottan elutasította az ajánlatot.


Ezt olvastad már?

Hogyan befolyásolja az utazásokat az iráni konfliktushelyzet?

Amerika és Izrael csapást mért Iránra – új szakaszba lépett a közel-keleti konfliktus


Witkoff kiemelte: ez a reakció tette egyértelművé, hogy az irániak az atomfegyver-fejlesztési törekvéseik miatt ragaszkodnak az urándúsításhoz.

A különmegbízott elmondta, hogy Irán jelenleg tízezer kilogramm hasadóanyaggal rendelkezhet. E mennyiségből nagyjából 460 kilogramm 60 százalékos, 1000 kilogramm 20 százalékos dúsítású, a fennmaradó hányad pedig 3,67 százalékos tisztaságú urán. Witkoff hozzátette: Irán már saját fejlesztésű centrifugákat alkalmaz a dúsításhoz.

A küldött arról is szót ejtett, hogy az irániak már az első ülés alkalmával büszkén hangoztatták: 60 százalékos készletük felhasználásával 11 atombombát tudnának előállítani, ezzel az információval pedig további nyomást akartak gyakorolni tárgyalópartnereikre.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Fox Newsnak adott interjújában kiemelte: Irán az egyetlen olyan állam, mely nyíltan törekszik az Egyesült Államok megsemmisítésére. Netanjahu szerint Teherán új, föld alatti létesítmények megépítésébe fogott, melyek hónapokon belül sebezhetővé tették volna ballisztikusrakéta- és atomprogramját, meggátolva a hatékony katonai intervenciót.

Az izraeli kormányfő nyomatékosította: Donald Trump amerikai elnök már a kezdetekkor egyértelművé tette, hogy meg kell akadályozni Irán atomfegyverhez jutását. Netanjahu arról is beszámolt, hogy először a „Midnight Hammer” és a „Rising Lion” hadműveletek keretében semlegesítették az iráni rakétatelepeket, de Teherán ezután újraindította az építkezéseket. A tárgyalások végül nem hoztak számottevő eredményt, az iráni fél pedig csak az időt húzta, így hát elkerülhetetlenné vált a katonai beavatkozás – fűzte hozzá.


Forrás: Iran International

Borítókép: Mohsen Tebi, Unsplash