Starmer: Nagy-Britannia nem küld szárazföldi csapatokat Iránba

A brit miniszterelnök egyértelmű üzenetet küldött Washingtonnak: az Egyesült Királyság nem sodródik bele az amerikai–iráni konfliktusba, miközben a globális gazdaság egyre nagyobb nyomás alá kerül.

A közel-keleti feszültség újabb fordulatot vett, miután az Egyesült Államok esetleges iráni szárazföldi műveleteiről szóló hírek láttak napvilágot. Keir Starmer brit miniszterelnök azonban határozottan kijelentette: London nem küld katonákat a térségbe, és nem hagyja, hogy az ország „belesodródjon” a konfliktusba.

A háború már a második hónapjába lépett, miközben az amerikai katonai jelenlét fokozódik a Közel-Keleten. A brit kormányfő szerint az Egyesült Királyság eddig kizárólag védelmi lépéseket tett: a brit légierő a konfliktus kezdete óta részt vesz a térségben élő brit állampolgárok és szövetségesek védelmében, de szárazföldi beavatkozásról szó sincs.

Ezt olvastad már?

Trump aggasztó bejelentést tett az iráni válság kapcsán: ez Zelenszkijnek is fájni fog

Kétperces háborús highlight-videók: így kap napi helyzetjelentést Trump az iráni konfliktusról

Fokozódó amerikai nyomás

A feszültséget tovább növelte, hogy Donald Trump amerikai elnök nem zárta ki egy újabb katonai művelet lehetőségét, ami Irán egyik kulcsfontosságú olajexport-csomópontját, Kharg-szigetet célozná. A Pentagon jelentések szerint már több ezer amerikai katona és haditengerész érkezett a térségbe.

London ugyan „minden szinten” egyeztet Washingtonnal, de a brit kormány hangsúlyozza: saját nemzeti érdekei és a lakosság védelme az elsődleges. A konfliktus gazdasági hatásai már most érezhetők, különösen az olajpiacon, miután Irán akadályozza a hajóforgalmat a Hormuzi-szorosban, amely a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonala.

Politikai vita és növekvő támogatottság

Starmer döntése komoly politikai vitát váltott ki, és az amerikai elnök nyíltan bírálta a brit kormányfőt. Trump szerint a brit haditengerészet „nem a legerősebb”, és a NATO sem tesz eleget az amerikai hadműveletek támogatásáért.

A kemény hangvétel ellenére a brit közvélemény egy része kifejezetten támogatja a távolságtartó álláspontot: egy friss felmérés szerint a miniszterelnök népszerűsége jelentősen nőtt, amikor a választók értesültek a Washingtonnal kialakult feszültségről.

A következő napokban a brit kormány rendkívüli üléseken tárgyalja, hogyan érintheti a konfliktus az energiaárakat, a vállalkozásokat és a háztartásokat. Egy dolog azonban egyelőre biztos: London katonailag nem lépi át azt a határt, amely közvetlen háborús szerepvállalást jelentene Iránban.

Forrás: The Independent

Borítókép: paul silvan, Unsplash