Önjavító napelemet fejlesztettek a tudósok

Felcsillant a remény, hogy a jövő napelemei – amiket műholdakon, illetve különböző űreszközökön alkalmaznak majd – sokkal ellenállóbbak és hatékonyabbak lesznek, ráadásul akár önmagukat is megjavíthatják.

Fantasztikus felfedezést tettek a Sydney-i Egyetem és az ausztrál Centre for Accelerator Science tudósai: olyan napelemet állítottak elő, mely képes az önjavításra – írja a Science Alert. Ez azt jelentheti, hogy a jövő napelemeiben az űrsugárzás sem tehet majd kárt.

Az úgynevezett perovszkit napelem (PSC) előnyei egyébként már korábban is kidomborodtak: ezt a típust nemcsak könnyű előállítani, de mellette szól az is, hogy a napsugárzást hatékonyan alakítja át elektromos árammá.

Ahhoz azonban, hogy kellő ideig működőképes maradjon extrém körülmények között – mondjuk az űrben -, a protonrészecskék nagy energiájú áradatát is ki kell bírnia.

A szakemberek laboratóriumi körülmények között tesztelték az ultravékony napelemes szubsztrátokat, amelyek elvileg száz évig is képesek lehetnek szimulálni a protonsugárzás hatásait. Kísérleteik során a tudósok ráleltek a HTM nevű anyagra, mely kifejezetten ellenállónak mutatkozott a protonok sugárzásával szemben.

A HTM ugyanakkor a napelemek önjavítását is elősegítheti, ami óriási előrelépés lehet, hiszen a panelek így akár 100 százalékban visszanyerhetik eredeti hatékonyságukat.

Az önjavításhoz elengedhetetlen a hő alkalmazása is, mely vákuumban történik, és a folyamatot akár a Nap is gerjesztheti. Ahhoz persze, hogy mindez a gyakorlatban is kivitelezhető legyen, még számos további tesztre lesz szükség. A Sydney-i Egyetem és a Centre for Acelerator Science szakembereinek munkája mindenesetre bebizonyította, hogy az öngyógyító napelem immáron nem csupán álom. Ennek pedig akkor lesz igazán nagy jelentősége, amikor a különböző űreszközöket működtető napelemek képesek lesznek az önjavításra, hiszen ezáltal a különböző űrtevékenységek költségei is jelentősen csökkenhetnek.

(Kiemelt kép: illusztráció)