Már 160 éve megjósolták a mesterséges intelligencia felvirágzását

Samuel Butler író 1863 júniusában különös levelet juttatott el egy új-zélandi hírlap szerkesztőségéhez – írja az IFLScience. A dokumentum a mesterséges intelligencia evolúciójáról és térnyeréséről szólt.

Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogyan jósolta meg napjaink legnagyobb technológiai vívmánya, a mesterséges intelligencia felemelkedését J.G. Ballard, a közismert sci-fi író. Csakhogy nem ő volt az első neves gondolkodó, aki páratlan éleslátásának és leleményességének köszönhetően a jövőbe látott. Samuel Butler (1835-1902), a brit születésű polihisztor neve ma az emberek többségének ismeretlenül cseng. Pedig a férfi – aki nemcsak íróként, de fotográfusként, sőt zeneszerzőként is aktív volt – mind regényeivel, mind novellisztikájával kivívta a maga kora elismerését. (Sőt, Erewhon című szatirikus regénye a mai napig rangos irodalmi műnek számít.)

Butler 1863. június 13-án Cellarius álnéven írt levelet az új-zélandi hírlap, a The Press szerkesztőjének. A Darwin Among the Machines (Darwin a gépek között) című szöveg ügyesen elegyítette a gépek gyors fejlődéséről szőtt elképzeléseket a természetes kiválasztódás útján történő evolúció elméletével.

Butler meggyőzően érvelt amellett, hogy a gépek komplexitása és technológiai fejlettsége a történelem egy pontján majd eléri azt a szintet, amivel az emberiség már nem vetekedhet. Ez az erőfölény végül odáig fokozódik, hogy az ember megszűnik domináns faj lenni a Földön. Az író ma már szinte profetikusnak számító gondolatai szerint a gépek egy idő után oly nagy hatalomra tesznek szert, hogy lehetetlen lesz elpusztítani őket.

Butler víziója ugyan félelmetes, mégsem mondható apokaliptikusnak. A szerző kiemelte: a gépek (a mesterséges intelligencia) térhódítása nem jelenti szükségszerűen, hogy az emberi civilizációt egyszerűen „leradírozzák” a föld színéről. Butler úgy vélte, a fölénk kerekedő faj nemes egyszerűséggel „domesztikálhat”, pontosabban alárendelt szerepbe kényszeríthet bennünket, éppúgy, ahogy annak idején mi tettük a házi- és haszonállatokkal.

Az író hozzáfűzte: a háziasítás végső soron számos állatfaj helyzetén javított, így hát nagyon is lehetséges, hogy civilizációnk hosszú távon még hasznot is húzhat a gépeknek való alávetettségből.

Butler levele a közelmúltban élénk érdeklődést váltott ki a világhálón. Mióta Peter Wildeford, az Institute for AI Policy and Strategy munkatársa közzétette az X felületén, sokan dokumentumértékű szövegként kezelik, mely világosan és szabatosan megfogalmazza, milyen zsákutcába tévedhet az emberi civilizáció, ha a mesterséges intelligencia és az ahhoz hasonló technológiai újdonságok észrevétlenül túlnőnek rajtunk, és autonóm hatalommá, önszabályozó erővé válnak.

Azt is érdemes persze észben tartanunk, hogy a levél az 1860-as évek első felében keletkezett, vagyis abban a korban, amikor a modernitás jellegzetes technológiai eszközei (a telefon, az autó, a rádió, a repülőgép, a televízió) még nem is léteztek. Ennél is érdekesebb, hogy Butler szövege csupán négy évvel azután látott napvilágot, hogy megjelent Charles Darwin A fajok eredete című korszakalkotó munkája, az evolúcióelmélet egyik alapköve.