Az Oxfordi Egyetem magyar tudósa szerint eljöhet az idő, amikor már nyűg leszünk az AI számára

Dávid-Barrett Tamás, az Oxfordi Egyetem elismert viselkedéskutatója nemrég a Portfolio.hu-nak adott interjút, melyben a mesterséges intelligencia jövőjével kapcsolatosan is gondolatébresztő állításokat tett.

Dávid-Barrett Tamás, az Oxfordi Egyetem viselkedéskutatója Budapesten nőtt fel, az egyetemet azonban már Cambridge-ben végezte, ahol biológiát, antropológiát, közgazdaságtant és pszichológiát is tanult. Mielőtt tudósként kezdett volna tevékenykedni, saját kutatócéget irányított, összesen 35 országban készített gazdasági-politikai előrejelzéseket, és a 2008-as válságot is előre látta. A szakemberrel most a Portfolio.hu beszélgetett, méghozzá felettébb izgalmas és időszerű témákról – többek között arról, hogy a mesterséges intelligencia – bár napjainkban jószerivel még gyerekcipőben jár – voltaképpen kiszámíthatatlan technológia: nem tudjuk előre megmondani, mire lesz majd képes a jövőben.

Ezt olvastad már?

Bitcoinnal fűtenek Amerikában – forradalom vagy illúzió?

Szabályozta az ELTE a mesterséges intelligencia használatát az oktatásban

„Jelenleg a mesterséges intelligencia még bölcsödében van, de az már látszik, hogy milyen okos. Mindenki azt várja tőle, hogy az AI már most úgy teljesítsen a bölcsiben, ahogyan egy felnőtt. Úgy számoljon, mint egy matekzseni” – kifogásolta Dávid-Barrett.

A viselkedéskutató szerint a fejlődés biztosan ugrásszerű lesz, ám az ehhez szükséges rendszereket ki is kell építeni. Ők most épp ezzel foglalkoznak: „forsightok” megalkotására, mintafelismerésre, vagyis a jövőbe tekintés, a jóslás támogatására használják az AI-t. „Egy globális szintetikus populációt építünk, amelyen modellezni lehet gazdaságpolitikát, marketingkampányokat, tesztelni lehet, hogyan alakul egy ország munkaerőpiaca. Ki tudjuk számolni azt is, hogy melyik alkalmazottak fejlesztésére, képzésére érdemes költenie egy cégnek. Megnézhetjük, hogy hol lehetnek még kihasználatlan piacok, amire még nem gondoltunk” – mutatott rá.

Hozzátette: a hazai cégvezetőknek is érdemes jó előre felkészülniük a mesterséges intelligencia virágkorára. Előfordulhat, hogy a fundamentumokat házon belül, vagy esetleg más vállalkozásokkal közösen kell megalkotni, egyvalami azonban bizonyos: olyan dinamikusan változik minden az AI világán belül, hogy az embernek folyamatosan törekednie kell a naprakész információk, a friss tudás megszerzésére.

A magyar cégeknek meg kell majd érteniük, hogyan épül fel, s miként működik valójában a mesterséges intelligencia, és később is folyamatosan képben kell majd lenni. Ha valaki felhasználóként, rendszerépítőként csöppen az AI világába, akkor kevesebb az esélye arra, hogy hirtelenjében lépéshátrányba kerüljön.

„A Föld történetében először az intelligencia nemcsak hogy nem emberi, de nem is biológiai, és nem tudjuk, hogy mire lesz képes a jövőben. Én a magam részéről fejest ugrottam ebbe a medencébe úgy, hogy azt nem tudom, milyen mély a medence. De szerintem ennél izgalmasabb dolog nincsen, ebbe az irányba kell menni!” – magyarázta az Oxfordi Egyetem munkatársa.

Dávid-Barrett hozzátette: Magyarország egyik nagy előnye, hogy itt összpontosulnak azok a matematikai készségek, az a számítástechnikai tudás, mely kulcsfontosságú a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez.

A kutató elmondta, hogy rendszeresen a ChatGPT-től szokott receptet kérni, ha viszont formális, alaposan megformált szöveget akar írni, akkor a Gemini szolgáltatását veszi igénybe, kulturális horgonyzásra pedig a Deep Seeket használja. „Összesen 18 modellel dolgozunk, mert mindegyiket másra használjuk. Mindig megnézzük, melyik modell a legalkalmasabb egy adott problémához” – árulta el.

Dávid-Barrett Tamás arról is szót ejtett, mi történik abban az esetben, ha „tehertétellé” válunk a mesterséges intelligencia számára. „Ha a mesterséges intelligenciának nem lesz szüksége ránk, ha mi nem domesztikáljuk, és farkas marad, akkor bajban vagyunk. Most még úgy csinálunk, mintha ez nem lenne gond, mert a mesterséges intelligencia nem tud kreatívan gondolkodni. De ez nem igaz: a rendszer, amit mi építünk Oxfordban, már tud kreatívan gondolkodni. Még nem tudjuk, hova fog mindez kifutni. A másik kérdés, hogy hogyan maradjunk szabadok, arról szól, hogy a mesterséges intelligencia cégek világszintű monopóliumot hozhatnának létre, és a világ legerősebb hatalmává válhatnának. Ezzel könnyen lehet, hogy dolga lesz a szabályozóknak, a társadalmaknak” – pedzegette a bizonytalan jövő legfontosabb kérdéseit a viselkedéskutató.

Borítókép: Aerps.com, Unsplash