Kutatás bizonyítja: tényleg ennyivel forrósítja fel a klímát a közlekedés

A Manchesteri Egyetem tudósai nemrégiben rendhagyó módszerrel kezdték el mérni, hogy mennyivel növeli a hőmérsékletet a közúti közlekedés. Nyugtalanító felismerésre jutottak.

A Manchesteri Egyetem kutatócsoportja a világszerte nagy népszerűségnek örvendő Community Earth System Model (CESM) nevű globális klímamodellbe épített be egy új, fizikai modult, melynek segítségével immár különösebb akadályok nélkül szimulálható a városi forgalom hőtermelése. A modul révén a szakemberek sokkal aprólékosabban vizsgálhatják, miként is hat az épületekre, az utakra és a légkörre a különböző járművek által kibocsátott hő, mely a fékezés, a kipufogógázok és a motorok működése révén jön létre. A tudósok Manchester és Toulouse esetében valós forgalmi adatokkal validálták a modellt – írja a Portfolio.hu.

Ezt olvastad már?

Fejjel lefelé alvás, repkedő Nutella és „űrzuhany”: ilyen az élet az Artemis II fedélzetén

AI-boom: a Google vezére szerint most nyílik igazán az aranykor a startup-befektetésekben

A manchesteri szimulációkból kiviláglik, hogy a közlekedési hő nyáron átlagosan 0,16 Celsius-fokkal, télen pedig 0,35 Celsius-fokkal növeli a levegő hőmérsékletét.

Jóllehet az iménti értékek egyáltalán nem tűnnek jelentősnek, szélsőséges meteorológiai helyzetekben mégis számottevő lehet a hatásuk. A modell szerint a 2022. júliusi brit hőhullám idején a forgalom generálta többlethő is szerepet játszott abban, hogy az érzett hőmérséklet huzamosabb ideig meghaladta a veszélyesnek minősített küszöbértékeket.

A szakemberek mindamellett azt is megfigyelték, hogy a forgalomból származó hő nem csupán a kültéri hőmérsékletet befolyásolja. Az utcaszinten felszabaduló energia bejut az épületekbe, nyáron pedig nagymértékben növeli a légkondicionáló berendezések iránti igényt.

Az új modell vitathatatlan előnye, hogy képes külön-külön kezeli az egyes járműtípusokat, sőt a forgalmi mintázatok, valamint a meteorológiai viszonyok változásaival is számol. A tudósok és a döntéshozók tehát nagy precizitással képesek modellezni, hogyan formálja át a városok hőháztartását a közlekedési rendszerek változása (például az elektromos járművekre való átállás). Ezen eredmények nyomán tudatosabb és megfontoltabb közlekedéspolitikai döntések születhetnek, de a modell még a városi klímaadaptációs stratégiák finomhangolásához is hozzájárulhat.

Forrás: phys.org, Portfolio.hu

Bortókép: Denys Nevozhai, Unsplash