Közösségimédia-tilalom 16 év alatt? Ausztrália után most a brit kormány indít konzultációt a témában

Igényesférfi.hu Igényesférfi.hu | 2026.01.23 | Család | Olvasási idő: 4 perc
Közösségimédia-tilalom 16 év alatt? Ausztrália után most a brit kormány indít konzultációt a témában

Az Egyesült Királyság kormánya három hónapos társadalmi egyeztetést indított arról, szükség van-e a közösségi média 16 év alattiak számára történő betiltására. A cél hivatalosan a fiatalok mentális jóllétének védelme, ám a javaslat heves szakmai és politikai vitát váltott ki.

A brit kormány szerint a digitális környezet gyorsabban változik, mint ahogy a családok és az intézmények képesek lennének alkalmazkodni. A tervezett intézkedéscsomag nemcsak a közösségi oldalak korlátozását vizsgálná, hanem az iskolai mobilhasználatot is szigorítaná: az oktatási felügyeletet ellátó Ofsted felhatalmazást kapna arra, hogy ellenőrizze az iskolák telefonhasználati szabályzatait, miközben az elvárás az lenne, hogy az intézmények „alapértelmezetten telefonmentesek” legyenek.

A vita hátterében az is szerepet játszik, hogy Ausztráliában 2025 decemberében már életbe lépett a világ első, fiatalokat érintő közösségimédia-tilalma, ami több országot – köztük az Egyesült Királyságot – is hasonló lépések mérlegelésére ösztönzött.


Ezt olvastad már?

Miért nem elég a szeretet ahhoz, hogy megváltozzon a gyerek problémás viselkedése?

A siker nem jegyekben mérhető: mit ront el az eredménycentrikus nevelés, és mi működik helyette?


Politikai támogatás és társadalmi aggodalmak

A kezdeményezésnek komoly politikai támogatottsága van: több mint hatvan munkáspárti képviselő nyílt levélben kérte a miniszterelnököt, hogy lépjen az ügyben. A közbeszédet tovább erősítette egy megrázó tragédia is, amelynek kapcsán egy érintett szülő nyilvánosan arról beszélt, hogy a közösségi média szerinte elszigetelte gyermekét a valódi társas kapcsolatoktól. A kormány álláspontja szerint a konzultáció során szülők, fiatalok és civil szervezetek véleményét is kikérik. Vizsgálnák a szigorúbb életkor-ellenőrzési megoldások bevezetését, valamint azt is, hogy a platformokat kötelezni lehet-e olyan funkciók visszaszorítására, amelyek kifejezetten a kényszeres használatot erősítik.

Az ellenzéki pártok eltérően reagáltak: a konzervatívok szerint a kormány késlekedik, míg a liberális demokraták úgy látják, hogy a hosszas egyeztetés csak elodázza a valódi döntéseket. A pedagógus-szakszervezetek többsége üdvözölte az irányváltást, ugyanakkor többen bírálták azt az elképzelést, hogy az Ofsted „rendészeti szerepbe” kerüljön az iskolai telefonhasználat ellenőrzésében.

Mit mondanak a szakértők?

A tudományos közösség jóval óvatosabb. Több kutató szerint széles körű egyetértés van abban, hogy a gyerekek online védelmét erősíteni kell, ám arra még nincs meggyőző bizonyíték, hogy az életkor alapú tiltások valóban hatékonyak lennének. Egyes szakemberek inkább a káros, algoritmusvezérelt tartalmak visszaszorítását, a digitális műveltség fejlesztését és a meglévő biztonsági eszközök megerősítését tartanák célravezetőnek. Ezt az álláspontot több gyermekvédelmi szervezet is osztja. Szerintük egy teljes tiltás hamis biztonságérzetet kelthet, miközben a problémák egyszerűen más online felületekre vándorolnának át. Úgy vélik, a fiatalok biztonságát inkább átfogó, több szinten működő szabályozással lehetne javítani.

A következő hónapokban zajló konzultáció eredménye meghatározó lehet: nemcsak abban, hogy az Egyesült Királyság követi-e az ausztrál példát, hanem abban is, hogyan képzeli el Európa egyik legnagyobb demokráciája a gyerekek és a digitális világ viszonyát a következő évtizedben.


Forrás: BBC News

Borítókép: Freepik