Az ipari forradalom csak bemelegítés volt ahhoz képest, amit az AI hoz

A Google DeepMind vezetője szerint az AI nemcsak átalakítja a világot, de sosem látott bőséget hozhat el. Már ha jól bánunk vele. De vajon ki húz majd hasznot belőle és miért gondolja Semis Hassabis, hogy jobb lett volna, ha lassabban haladunk?

Ha valaki azt mondja, képzelj el egy Nobel-díjast, Demis Hassabis aligha az az arc, ami elsőként beugrik. Nincs ősz haj, nincs professzori póz – 49 éves, visszafogott stílusú, mégis ő vehette át a világ egyik legrangosabb elismerését Svédország királyától. „Furcsa pillanat volt” – mondja a The Guardian kérdésére. „Általában már a következő kihíváson jár az agyam, de ez most különleges volt. Ilyesmiről álmodik az ember gyerekként.”

Már ha az ember gyerekként is különleges. Hassabis például négyévesen sakkversenyeken tarolt. Ma pedig a világ egyik legfontosabb techvezetőjeként irányítja a Google mesterségesintelligencia-részlegét, a DeepMindot – azt a céget, amelynek neve szinte egybeforrt az AI jövőjével.

Hassabis nemcsak fejleszti, de egyre gyakrabban képviseli is az AI-t. Miközben a világ aggódva figyeli a mesterséges intelligencia térnyerését, ő egyszerre lelkesíti a közvéleményt és próbálja tompítani a félelmeket. A Nobel-díjat az AlphaFold projekt hozta el neki – ez az AI képes volt feltérképezni fehérjék szerkezetét, amire korábban semmilyen módszer nem volt alkalmas. A biotechnológiai áttörés orvosi forradalmat ígér, de Hassabis szerint még maradhatott volna a labor falai között.

„Én tovább vártam volna. Inkább csináltunk volna még pár AlphaFold-kaliberű dolgot, akár gyógyírt is találva a rákra” – mondja. „De most már így alakult és van ennek is haszna: az emberek saját bőrükön tapasztalhatják meg az AI működését. Ez is fontos lépés.”

Sakktól a szuperszámítógépekig

A sakk nemcsak sport volt számára – gondolkodásmódot is adott. „Ez alapozta meg a stratégiai szemléletem” – meséli. A számítógépek iránti szenvedély is korán jött: a nyereményeiből ZX Spectrumot és Commodore Amigát vásárolt és hamarosan saját játékokat kezdett programozni. Alig 17 éves volt, amikor már a népszerű Theme Park játékot kódolta.

A Cambridge-i számítástechnikai diploma és egy idegtudományi PhD után jött a nagy dobás: 2010-ben társaival megalapította a DeepMindot azzal a céllal, hogy megfejtsék az intelligenciát és aztán ezzel megoldani minden mást. A korai támogatók között ott volt Peter Thiel és Elon Musk is.

A Google 2014-ben 400 millió fontért vásárolta meg a DeepMindot, ami után Musk és Thiel inkább az OpenAI felé fordultak. Hassabis viszont örült, hogy a Google-alapítók értették, merre tart a világ. Londonban maradt, annak ellenére, hogy mindenki a Szilícium-völgybe csábította.

A nagy áttörések

A DeepMind első nagy dobása az volt, amikor AI megtanulta megverni az Atari-játékokat. Aztán 2016-ban az AlphaGo legyőzte a világ egyik legjobb gojátékosát. Ezután jött az AlphaFold és a több mint 200 millió fehérjestruktúra nyilvános adatbázisa.

Aztán 2020-ban berobbant a ChatGPT és a közvélemény hirtelen testközelbe került az AI erejével. Még a Google-t is meglepte a hatás. „Mindannyiunknak volt hasonló rendszere, de nem gondoltuk, hogy az emberek ennyire rákattannak” – mondja Hassabis.

Az igazi cél most az AGI, vagyis az általános mesterséges intelligencia – amikor a gép már minden kognitív képességben felér az emberrel. „Ez nem biztos, hogy egyetlen pillanat lesz. De az elkövetkező öt-tíz évben elérhetjük ezt a szintet” – mondja hozzátéve, hogy a sikerül jól kezelni a technológiát, radikális bőség jöhet el.

De vajon mindenki jól jár?

Az AI energiaigénye brutális. A jövő adatközpontjai elképesztő mennyiségű vizet és áramot fognak felemészteni – miközben már most is klímaválság van. „Igen, nagy az energiaigény, de a hozam ennél sokkal nagyobb lehet” – mondja.

És ott a másik kérdés: ha az AI elveszi a munkánkat, vajon mi marad nekünk? „Ez az egyik legnagyobb kihívás” – ismeri el Hassabis. „Ha tényleg eljutunk a bőségig, és jól osztjuk el, akkor jön a nagy kérdés: hogyan tovább?”

És mi lesz a gyerekeinkkel?

Két fia van, akik éppen most kamaszok. Szerinte az ő jövőjük olyan lesz, mint amikor ő felfedezte a házi számítógépet – csak tízszer gyorsabban. „Aki mesterévé válik ezeknek az eszközöknek, annak hatalmas lehetőségek nyílnak meg.”

De szerinte azoknak is lesz helyük, akik nem „AI-nindzsák”. A sport, a művészet, a filozófia – ezekben találhatunk majd új célt és értelmet.

Szabadidő – ha egyáltalán létezik

Kevés ideje marad a munkán kívül, de ha teheti, társasjátékozik a gyerekeivel, meccsekre jár a Liverpool szurkolójaként és online sakkozik. A Nobel-díj után egy pókerpartival ünnepelt Magnus Carlsennel és profi játékosokkal.

„Óvatos optimista vagyok” – mondja. „Ha időt kapunk, hiszek abban, hogy az emberiség jól fogja kezelni a mesterséges intelligenciát. Hihetetlenül alkalmazkodóképesek vagyunk. Agyunk eredetileg vadászó-gyűjtögető életre lett kitalálva, mégis itt vagyunk. Amit most látunk, tízszer nagyobb lehet, mint az ipari forradalom – és talán tízszer gyorsabb is.”