Február első felében derült ki: a 2027-ben esedékes választáson nem indul újra az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöki posztjáért a 2016 óta a szervezet élén álló Aleksander Ceferin. Vajon ki léphet a szlovén sportvezető örökébe, és milyen terheket ró a szövetségre az őrségváltás?
A testület Ceferin bejelentését megelőzően módosította az alapszabály vonatkozó részét, és ezzel lehetővé tette, hogy az 56 esztendős szakember újra indulhasson, de az elnök nem élt a lehetőséggel. “Már hat hónappal ezelőtt eldöntöttem, hogy nem pályázom meg a posztot a következő alkalommal” – nyilatkozta Ceferin, majd hangsúlyozta: a szervezetnek szüksége van a megújulásra.
“Belefáradtam a koronavírus-járványba és a két háborúba, valamint az olyan értelmetlen projektekbe, mint az úgynevezett Európai Szuperliga” – indokolta váratlan döntését az UEFA feje, aki elmondása szerint elsőként a családját tájékoztatta a fejleményről.
Ceferin tavaly decemberben egy végrehajtó bizottsági ülésen vetette fel az alapszabály-módosítás lehetőségét, amelynek részeként a korábban saját maga által javasolt előírás változtatását szorgalmazta, így minden hivatalos tisztséget akár több mint három cikluson át is betölthet ugyanaz a személy.
Az elmúlt hónapokban heves vita folyt az UEFA alapszabályának módosításáról. Múlt csütörtökön azonban az 55 tagország nemzeti szövetsége közül egy tartózkodás mellett csak három szavazott az ellen, hogy a különböző változtatások elfogadásáról ne egyesével, hanem egyszerre voksoljanak. Így vita nem alakult ki az egyes alapszabály-módosításokról, hanem az összes változtatást nagy többséggel jóváhagyták.
Német hírügynökségi értesülés szerint az UEFA olyan jogi vélemény alapján akart változtatásokat, amely szerint az alapszabály korábbi szövege nem volt összeegyeztethető a svájci joggal, miközben a szervezet központja Nyonban van.
Sokan egyetértenek abban, hogy Ceferin a lehető legrosszabb pillanatra időzítette drámai bejelentését – írja a The Guardian. Az általa felemlegetett problémák (koronavírus-járvány, háborúk) között ugyanis több olyan is van, ami talán még hosszú évekig nem szűnik meg, a sportvezető pedig még csupán négy évre szóló megbízatása egynegyedét töltötte ki. Bizonyos vélemények szerint akár az európai futball jövőjét is veszélyezteti, ha az UEFA élén egy olyan vezető áll, akinek motivációja, lelkesedése érezhetően megcsappant.
A múlt heti kongresszus után az is kiderült, hogy Ceferin távozásának híre az UEFA Végrehajtó Bizottságának prominens tagjait is váratlanul érte – köztük olyan szereplőket is, akiket személyes jó viszony, mi több, lojális kapcsolat fűz az 56 éves szakemberhez. Mindez nem a kölcsönös bizalmat és együttműködési hajlandóságot fogja erősíteni a szövetségen belül – mutatott rá a The Guardian cikke.
És hogy kik az UEFA elnöki posztjának legnagyobb esélyesei?
Komoly aspiránsnak számít a Portugál labdarúgó-szövetség (Federação Portuguesa de Futebol, rövidítve FPF) nagy tiszteletnek örvendő elnöke, Fernando Gomes, akivel kapcsolatban egyetlen probléma merül csak fel: a következő választás időpontjában már 75 esztendős lesz. A fiatalabb nemzedéket képviselheti Răzvan Burleanu, aki 39 évesen más számottevő tapasztalattal rendelkezik, hiszen 2014 óta áll a Román labdarúgó-szövetség (FRF) élén. Gomes és Burleanu kihívója lehet Levan Kobiashvili korábbi grúz labdarúgó, a Grúz labdarúgó-szövetség feje, Ceferin közeli harcostársa, aki épp a jelenlegi elnökhöz fűződő kapcsolata miatt tűnik fajsúlyos jelöltnek.
(Kiemelt kép: UEFA)
