Megvan az új Real Madrid-irány

Madrid új arca körvonalazódik: Xabi Alonso rendszert épít, de hagyja érvényesülni a sztárokat is. A Salzburg elleni meggyőző győzelem nemcsak továbbjutást ért, hanem egyértelmű üzenetet is küldött a riválisoknak.
Xabi Alonso küldetése nemcsak taktikai, hanem pszichológiai is: miközben rendet akar tenni a pályán, nem engedheti, hogy a világklasszisok háttérbe szoruljanak. A Salzburg elleni 3–0-s győzelem viszont éppen azt bizonyította, hogy a két irány nem zárja ki egymást. Bellingham és Vinícius Júnior parádés játéka, a csapat taktikai fegyelme és az eredményesség együtt alakították ki Alonso eddigi legösszeszedettebb Madridját.
Taktikai váltás, látványos eredmény
A meccsre egy kísérleti felállással érkezett a spanyol sztárcsapat: Alonso 3-5-2-re váltott, Tchouaméni, Rudiger és a fiatal Huijsen alkották a három belsőt, a széleken pedig Fran García és Trent Alexander-Arnold játszották be a vonal melletti sávokat. Utóbbi számára különösen érdekes helyzet volt ez, hiszen a Liverpoolnál ritkán kapta meg ilyen szabadon a teljes jobboldalt.
A középpályán Bellingham ezúttal egy visszavontabb, jobboldali szerepben kapott helyet Valverde és Arda Güler mellett és ebben a pozícióban is megtalálta a módját, hogy döntő befolyással legyen a játékra.
A Real Madrid erősen kezdett, a labdát jól járatták, az intenzív letámadás pedig hamar meghozta az első helyzeteket. A Salzburg ugyan meg-megugrott kontrákból, de a spanyolok uralták az első félidőt és csak idő kérdése volt, mikor születik meg a vezetés.
A megoldás a 28. percben jött: Bellingham süllyedt vissza, majd egy zseniális passzal játszotta meg Viníciust, aki balról befelé húzva két védőt is elfektetett, mielőtt higgadtan, 20 méterről a hosszú alsóba lőtt. Néhány perccel később újra Vinícius került főszerepbe: egy szerencsés lepattanót követően betört a tizenhatosba, majd szenzációs sarokkal tálalt Valverde elé, aki könyörtelenül fejezte be az akciót – 2–0.
A szünet után a Salzburg frissített: Daghim lendületet hozott, tesztelte Courtoist is, majd Bellingham hibájából újabb helyzethez jutott, de kimaradt. Madrid egy rövid időre elvesztette a ritmust, Kjaergaard például ziccerbe került, de nem tudta kihasználni. Aztán Bellingham a gólvonalon tisztázott – a védelem is kivette a részét.
Vinícius közben továbbra is elemében volt, Güler pedig meggyőző, érett játékot mutatott a középpályán. Alonso bevetette a rutinos Modricot is, hogy stabilizálja a meccset. Rodrygo is érkezett – a szélső körül továbbra is sok a kérdőjel, főleg az Arsenal-pletykák árnyékában.
A meccs végén a saját nevelésű Gonzalo García is betalált – harmadik meccsén a második gólját szerezte. Egy agresszív labdaszerzés után higgadtan emelt a Salzburg kapusa fölé, beállítva a 3–0-s végeredményt.
A győzelemmel a Real Madrid megnyerte csoportját, így elkerülte a Manchester Cityt a nyolcaddöntőben és a Juventus jön.
Alonso számára fontos visszajelzés volt ez a meccs: a taktikai elképzelés működött, de közben a csapat sztárjai is lubickoltak. Az pedig, hogy még Mbappé is csatlakozik majd ehhez az együtteshez, csak még több kérdést (és lehetőséget) vet fel.
A francia támadó egyelőre gyomorproblémák miatt nem lépett pályára, de aligha hagyja szó nélkül a Bellingham–Vinícius-duó látványos együttműködését. Alonso korábban arról beszélt, hogy minden sokkal egyszerűbb, ha mindenki hajlandó többet futni a másikért. Talán Mbappé is figyel.