Furcsa "rituálén" kell átesned, ha látni akarod a világ legtisztább vizű tavát

Új-Zéland Déli-szigetén, a Nelson Lakes Nemzeti Park mélyén rejtőzik a földkerekség legtisztább vizű tava, a furcsa nevű Rotomairewhenua, melyet csak akkor látogathatnak meg az utazók, ha előbb eleget tesznek egy fontos előírásnak.

Napjainkban már alig találunk olyan természetes vizet, mely ne lenne bizonyos mértékig szennyezett. Ha pedig a földkerekség legtisztább vizű tavát keressük, akkor Új-Zéland Déli-szigetéig kell zarándokolnunk – írja a CNN. A Rotomairewhenua nevű tó a Nelson Lakes Nemzeti Park mélyén található. A képződményt először a Ngāti Apa nevű maori törzs fedezte fel: a különös elnevezés is tőlük ered. A Rotomairewhenua egyébként annyit tesz: „a békés földek tava”, de a térképeken a rendhagyó természeti látványosságot Blue Lake, vagyis Kék tó néven tüntetik fel. A helyszínt a maori törzsek ma is szent helynek tartják, sőt korábban itt tisztították meg a holtak csontjait, abban bízva, hogy a szabaddá vált lelkek így könnyebben eljuthatnak Hawaikiba, a maorik ősi otthonába.

Maga a tó egyébként 200 méter hosszú, és a legnagyobb mélysége is „csupán” 8,5 méter. Megmártózni mégsem ajánlatos benne, hiszen a vize egész évben rendkívül hideg (nagyjából 5-6 fokos).

A Rotomairewhenua csak az elmúlt tíz-tizenkét évben került a figyelem középpontjába, azóta viszont az egzotikus vidékeket kedvelő turisták egyik felkapott célpontja lett. A decembertől márciusig tartó időszakban, vagyis az új-zélandi nyár periódusában rengetegen felkeresik, ám a Ngāti Apa törzs a természetvédőkkel együtt attól tart, hogy a túlzott érdeklődés veszélyeztetheti a tó egyedülálló tisztaságát.

A tó nagyjából kétnapos gyalogtúrára található a Nelson Lakes Nemzeti Park központi részétől. Azok a turisták, akik vállalkoznak az embert próbáló feladatra, útközben még egy apró menedékházban is megszállhatnak, ami kifejezetten pénztárcabarát árakat kínál.

Egy kutatócsoport 2011-ben mérte meg, hogy a tó vizében a látótávolság 70 és 80 méter között váltakozik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden egyes pontról le lehet látni egészen a tófenékig.

A Rotomairewhenuában nincs semmiféle emberi eredetű vagy más forrásból származó szennyezőanyag. Ez persze önmagában még nem volna különlegesség – sok ehhez hasonló állóvizet találhatunk világszerte -, csakhogy a Rotomairewhenuát tápláló föld alatti folyó a közelben elterülő Rotopōhueroa-tóból szállítja a vizet, ami a köztes területen „természetes szűrőrendszerként” működő kőzeteken halad át.

A helyi természetvédelmi aktivisták körében egyre komolyabb aggodalmat kelt a lindavia nevű mikroszkopikus alga környékbeli terjedése. Az apró élőlények már bekerültek a tó áramlatába, és sajnos ugyanez a helyzet a Rotoiti, a Rotoroa és a Tennyson nevű, a közelben található tavak esetében is. Emellett az édesvizek közelében sűrűn megforduló turisták önkéntelenül is segíthetik az algafajta terjedését a környéken.

Melissa Griffin, a Department of Conservation nevű kormányhivatal biodiverzitás-felügyelője elárulta: amióta a szakemberek felfedezték a Rotomairewhenua páratlan tisztaságát, a turisták száma megháromszorozódott a környéken. A tó a különböző közösségi médiás platformokon is egyre több fényképen és videón tűnik fel, ami persze újabb és újabb turistákat csalogat a területre. „Ez korábban is egy gyönyörű vidék volt, de nem sokan fordultak meg errefelé. Aztán amikor a Rotomairewhenua megkapta <<a világ legtisztább tava>> címet, hirtelen megugrott az idelátogató túrázók száma” – mondta Griffin.

A Department of Conservation – a helyi őslakosokkal együttműködve – számos biobiztonsági intézkedést vezetett be a vidéken. Az utazók részére úgynevezett „tisztítóállomásokat” hoztak létre, melyek elsősorban a lindavia elleni védekezést szolgálják. Sőt, a túraösvények mentén ma már rengeteg edukációs célzatú felirat is várja a külföldieket, akiknek még a cipőjüket is meg kell mosniuk, mielőtt a Rotomairewhenua közelébe merészkednének.

Mivel maga a tó egy nemzeti park területén helyezkedik el, ezért a Department of Conservation egyelőre nem tervezi a látogatók számának korlátozását, ám üdvözlendőnek tartanák, ha a környezettudatos szemléletmód és az azzal együtt járó fokozott felelősségérzet minden utazói közösséget áthatna, mely e megejtő szépségű vidékre érkezik.

(Kiemelt kép: illusztráció)