Fedezd fel újra Dubrovnikot, az Adria gyöngyét!

Török baklava, görög muszaka, olasz tészták: Dubrovnik összetett történelmét gasztronómiájának sokfélesége is hűen tükrözi. Aki azonban nem akar mélyre ásni a csodás horvát kikötőváros kalandos múltjában, annak még mindig ott vannak az ámulatba ejtően gyönyörű – szinte már filmbe illő – helyszínek, a felülmúlhatatlan természeti környezet, na meg a remek szabadidős programok.

Macskaköves sikátorok, ősi kőlépcsők, márvány utcák, reneszánsz paloták és sorházak tömkelege, derűs emberáradat és a nyár végtelenje: mindezt együttesen kínálja a legendás horvát kikötőváros, Dubrovnik. Ha az ember végre rászánja magát, és meglátogatja az Adria gyöngyeként is emlegetett települést, elsőként valamelyik meghitt kis kávézóba térne be, vagy éppenséggel elvegyülne a Gundulić-tér nyüzsgő piacainak kavalkádjában. A The Guardian cikke szerint azonban a külhoniaknak először érdemes megismerkedniük a város kacskaringós múltjával.

Dubrovnik páratlan sokszínűségét konyhájának változatossága is ragyogóan tükrözi. A helyi specialitásokat hajszoló turisták tányérjára gyakorta kerül török baklava, görög muszaka, vagy valamilyen olasz tésztaféle. Fontos hozzátennünk, hogy a felsorolt országok némelyike egyáltalán nincs messze a dél-horvátországi desztinációtól.

Ha valaki motorcsónakba pattan, négy óra alatt elérheti az olaszországi Barit, Puglia régió székhelyét, mely egyben Dél-Itália második legnagyobb városa. A Kelet és Nyugat izgalmas határmezsgyéjén elhelyezkedő Dubrovnik egyébként mindig a legkülönbözőbb birodalmak, népek és kultúrák ütközőzónája volt. Kedvező földrajzi fekvése miatt egyfajta hídszerepet is betöltött, hiszen lényegében összekötötte az egykori Nyugatrómai Birodalom székhelyét, Rómát, valamint a hajdanvolt Kelet-római Birodalom központját, Konstantinápolyt (a mai Isztambult).

A geográfiai adottságok azonban egyszerre jelentettek áldást és ódiumot. Dubrovnik megszámlálhatatlanul sokszor sodródott az egymással versengő birodalmak kereszttüzébe, és ilyenkor rendre sötét korszak borult a városra. A 13. században jelentősen megnövelték (voltaképpen megduplázták) a városfalak méretét, ám – noha helyiek a települést körülölelő sziklákra is afféle „védőbástyaként” tekintettek – sajnos e biztonsági intézkedés sem bizonyult elegendőnek: Dubrovnik a későbbi évszázadokban is ki volt téve az idegen hatalmak fenyegetésének. Először a rómaiak vetették meg a lábukat a területen, majd a 13. században a velenceiek is megérkeztek, hogy aztán később, a 16. és 17. században az Oszmán Birodalom dúlja fel a várost. A 19. században aztán a franciák, később pedig az osztrákok is nagyobb számban telepedtek meg Dubrovnikban, s az Adria gyöngye szépen, lassan virágzó üdülővárossá nőtte ki magát, mely hosszú távon rengeteget profitált az idegen népek által közvetített, egymástól homlokegyenest eltérő kulturális hagyományokból, sőt kitűnően szervesítette azokat.

A helyi látnivalók száma a végtelenhez közelít. Ha a Főtéren jársz, mindenképpen érdemes meglátogatnod a méltán híres Szent Balázs templomot, a Rektori és a Sponza Palotát, a kikötő pedig a fantasztikus látkép és a jellegzetes atmoszféra miatt kihagyhatatlan – arról nem is szólva, hogy itt magasodik az impozáns Szent János erőd is, melynek íves, kecses formái szinte mágnesként vonzzák a kíváncsi utazók tekintetét.

Érdemes külön megcsodálni Dubrovnik messze földön híres várfalát, mely napjainkban két kilométer hosszúságú. Ha tényleg felejthetetlen élményre vágysz, akkor válts belépőjegyet, és tekintsd meg a teljes építményt! Hidd el, a viharos európai történelem egy kivételesen értékes darabkájával fogsz közelről érintkezni.

A város legtöbb látnivalója a várfalon belülre épült. Az egyetlen „kakukktojás” a Lovrijenac erőd, mely egy különálló sziklaszirten kapott helyett. E 40 méter magas építmény volt Dubrovnik nyugati, tengeri bástyája, és mivel egyetlen hódító hatalom sem tudta elfoglalni, így az idők folyamán az ellenállás és a függetlenség jelképértékű erődjévé emelkedett.

Kevesen tudják, de rabul ejtő középkori hangulata, valamint festői szépsége miatt rengeteg közismert film is forgott Dubrovnikban. A kikötőváros „alakította” Westeros fővárosát (King’s Landing) az HBO kultikus tévésorozatában, a Trónok harcában. Az IMDb adatai szerint egyébként az Utódlás című széria és a nyolcadik Star Wars-film, Az utolsó Jedik egyes jeleneteit is a világhírű horvát településen forgatták.

Dubrovnik nem csupán az előzőekben felsorolt unikális épületeknek köszönheti elbűvölő báját: óvárosában egymást érik a legkülönbözőbb történelmi korokból származó templomok, kolostorok, paloták és szökőkutak. Ha belépsz az egyik 14. századbeli ferences kolostorba, még Európa legrégebbi gyógyszertárát is szemügyre veheted.

1667-ben egy súlyos földrengés megrongálta a város területének nagyobbik részét, a helyieknek mégis sikerült megőrizniük Dubrovnik egyedülálló arculatát és történelmi patináját. Ha már korábban jártál a városban, idén nyáron fedezd fel magadnak újra! Amennyiben viszont még sosem csodáltad meg testközelből az Adria legcsillogóbb ékességét, most itt a kiváló alkalom: egész életedben bánnád, ha elszalasztanád!