A Gáborok és a borok

Alig egy fél óra Budapesttől és egy borbirodalomban találjuk magunkat. Páty nemcsak pincesoráról híres, hanem hogy egyre többen költöznek oda Budapestről is. Kirándulóhelynek is ideális választás – hasonlóképpen a szintén nagy múlttal rendelkező Budafokhoz.

A GáBORok Háza egyike azoknak a borászatoknak és vendégfogadó helyeknek, amelyek nemcsak a belföldi, de a külföldi turisták figyelmét is megragadhatnák, ha szerveznének ide kirándulásokat az utazási irodák. Erről is beszélgettem az egyik legnagyobb itteni családi pince tulajdonosával, Gábor Ákossal.

Miért pont Pátyon kezdtek gazdálkodni?

Édesanyám révén tősgyökeres pátyi vagyok. A szüleimtől – édesapám örkényi – örököltem a föld és az emberek iránti szeretetet, valamint a bátorságot az álmaim megvalósításához, mely végül meg is történt. A vendéglátással való kapcsolat nem most kezdődött: a család 1983-ban cukrászdát nyitott, így érettségi után én is a vállalkozáshoz csatlakoztam. Emellett folytattam a tanulmányaimat, személyügyi szervezőként diplomáztam 1998-ban.

Saját szőlőből állítólag más érzést bort készíteni…

A 2000-es évek első felétől egyre többet forgolódtam az itteni pincékben, magával ragadott a borászkodás hangulata és a hegy levét is egyre jobban megismertem. Egyre több bort készítettem, eleinte csak saját és baráti fogyasztásra, vásárolt szőlőből. Mígnem a család vásárolt egy szőlőterületet a Balatonnál. Saját szőlőből bort készíteni mindig más érzés. Ez a döntés aztán lavinaként gördítette tovább a vállalkozás bővülésének igényét. Sikerült a Pincehegyen megvásárolni egy pincét. Erősen felújítandó volt és rengeteg rokoni és baráti segítséggel hoztuk helyre. Ebből az összefogásból született a GáBORok Háza.

Úgy hallottam, ma már Telkihez és Etyekhez is kötődnek.

A balatoni szőlő művelésének sikerén felbuzdulva, bővítettük a termő területeinket, Telkin és Etyeken. Pátyon a Nagyhegyen és a Zsámbéki kanyarban is művelünk szőlőt. Így teljesen meg tudjuk tölteni a hordóinkat saját termelésű szőlőből készült borral.

Emellé még belefért önkormányzati munka is egy időben.

A közösség mindig fontos volt számomra, így 2010-ben az Összefogás a Faluért Egyesület felkérésére belefolytam a helyi politikába, két ciklusban önkormányzati képviselőként tevékenykedtem Pátyon. A 2019-es választáson már nem indultam. Ebben szerepet játszott, hogy több telepítésem is termőre fordult, ez egyre több munkát igényelt. Idén további fajták telepítésével szeretném bővíteni a fajtakínálatot. Célomnak tekintem, hogy ezen a csodálatos fekvésű pincesoron egyre több helyi szőlőből készült bort lehessen fogyasztani.

Miért nincsenek itt nyitva a pincék, mint mondjuk a Grinzingben?

A borok minősége az elmúlt tíz évben látványosan javult. A pincék többségének a borai bárhol megállnák a helyüket. De, a gazdák többsége szerelemből, másodállásban, borászkodik. Csak alkalomszerűen, rendezvényeken esetlegesen csak egy-két hétvégén vannak nyitva a pincék. A szervezett rendezvényeken érezhetően egyre többen jönnek és viszik hírünket, alakul az ismertség. A folyamatos nyitvatartáshoz azonban ez nem elég, ehhez a turizmust kellene beindítani, hogy hétközben is legyenek vendégek folyamatosan, akkor meggyőződésem, hogy több pince is vállalná a folyamatosságot, akár zenés programokkal.

Ehhez a beutaztatással, programszervezéssel foglalkozó cégek segítsége kellene. Az önkormányzatnak a parkoló kialakítását kellene megoldani. Jelentős probléma még a szálláshely hiánya településünkön, bár azt gondolom a turisták zöme úgyis Budapesten lakna, tekintve a közelséget. Ha sikerülne rendszeresen turistákat idevonzani, akkor a pincék nyitvatartása gyorsan felfejlődne az igényekhez. A látnivalók és a finom borok pedig magukért beszélnének.

Korábban azt nyilatkozta, a borászat beilleszkedés a természet körforgásába…

Azt gondolom, hogy a borászatnak mindig lesz jövője, minthogy ősi múltja is. A verseny egyre élesebb: nagyon sok fajta ital kapható ma. Ha csak azt nézzük meg, hányféle sört lehet kapni. Természetes, hogy sokan megkóstolják ezeket, esetleg megtalálják a kedvükre valót. Léteznek divatos italok is, ezek gyorsan berobbannak a köztudatba, de szerintem ezek gyorsan el is tűnnek majd.

A borászat ennél véleményem szerint több. Beilleszkedés a természet körforgásába, annak finom alakítása, hogy ez az ősi folyamat, egyre nagyobb élvezeti értéket hozzon létre. Aki nem csak bort készít, hanem szőlőt is termel, rácsodálkozhat erre a csodára évről-évre.

Pedig világszerte csökken a borfogyasztás.

Biztos, hogy hektoliterben kevesebb bor fogy világviszonylatban, de azt gondolom, hogy a kis kézműves borászatok sok esetben többet tudnak nyújtani, akár egy személyes borkóstolóval, szőlőbejárással, mint az ipari mennyiségben előállító nagyvállalatok. Erre szerintem mindig lesz igény, mert mindig lesz egy korosztály, amelyik ezt értékeli.

Melyek az erre a vidékre jellemző fajták?

Ma már főleg fehér szőlőket termelnek itt, de a klímaváltozás kedvezően hat arra, hogy beérjenek azok a fajták is, melyeket 20-25 évvel ezelőtt még nem sikerült teljes érésig eljuttatni. Én ezért mertem telepíteni Cabernet Sauvignont, Cabernet Francot, illetve nagyon szépen beérik a Merlot is. Kékfrankos eddig is volt nálunk, újabban elsősorban rozét készítünk belőle. A fehér fajták közül a Királyleányka, Zöldveltelini, Chardonnay, Irsai találhatóak meg választékunkban, de szeretném bővíteni választékunkat Olaszrizlinggel és Ezerjóval is.

Folytatják-e majd a fiai is a hagyományt?

Hogy a három fiam, aki időközben felnőtt, beleszáll-e aktívan e munkába, még nem tudni, azt majd az idő megmutatja…