Ez már nem az a nyár, amit ismertél

Ahogy a globális átlaghőmérséklet tovább emelkedik, Európa városaiban is egyre hosszabbra nyúlik a nyár. A hőség már rég nem csak július és augusztus kiváltsága: új kutatások szerint több déli nagyvárosban akár öt hónapon keresztül is tartanak a 32 °C feletti napok.

Egy friss nemzetközi elemzés, amely 85 város adatait vizsgálta az elmúlt öt évből, arra jutott: a nyári hőhullámok egyre korábban kezdődnek, tovább tartanak és egyre több embert érintenek veszélyesen magas hőmérséklettel.

Hosszú, forró hónapok: így alakul át Európa időjárása

A Climate Resilience for All nevű civil szervezet kutatása szerint Európa egyes részein már jóval tavasz előtt elkezdődhet a hőségszezon és még októberben is bőven tart. A görög főváros, Athén vezeti a listát: itt már nagyjából 145 napon keresztül mérnek 32 fok feletti hőmérsékletet – ez május közepétől október elejéig tart. Tirana szorosan követi 143 nappal.

De nem csak a Balkán izzik. Lisszabonban évente közel négy és fél hónapig tart a hőség, Madridban 119 nap, míg Párizsban – ahol már 4 fokos felmelegedéssel számolnak a jövőben – három hónapra nyúlt a hőhullámos időszak. Még a viszonylag hűvösebb München vagy Varsó is kénytelen elszenvedni egy-másfél hónapnyi extrém meleget.

Egész évben fenyeget a hőhullám

Szakértők szerint a klímaváltozás következményei már most jól érzékelhetők: egy korábbi, világszintű kutatás kimutatta, hogy világszerte 4 milliárd ember élt át legalább 30 nappal több extrém meleget, mint korábban. Európa különösen kitett: nemcsak a hőmérsékleti rekordok dőlnek meg, de a hosszabb ideig tartó meleg miatt az egészségügyi rendszerekre is komoly teher nehezedik.

Az idősek, krónikus betegséggel élők és a szegényebb városrészekben élők különösen nagy veszélynek vannak kitéve. A hosszabb hőségszezon több áramhasználatot, kiszáradó zöldfelületeket, rosszabb közérzetet és megnövekedett halálozási kockázatot is jelent.

A városok túlmelegszenek – de miért?

A tanulmány egyik kulcsmegállapítása az úgynevezett városi hősziget-hatás: a sűrűn beépített, kevés zöldterülettel rendelkező városrészek jóval melegebbek lehetnek, mint a környező természetes területek. A hő itt nem tud éjszaka sem távozni, így a melegedés sokkal intenzívebb.

„A legtöbb város egyszerűen nem erre lett tervezve” – fogalmazott az euronews.com kérdésére Kathy Baughman McLeod, a Climate Resilience for All vezetője. „Nem kezelhetjük többé a hőséget úgy, mintha csak a nyár szokásos velejárója lenne. A régi értelemben vett nyár gyakorlatilag megszűnt.”

Mi lenne a megoldás?

A szakértők úgy vélik, radikális szemléletváltásra van szükség. Több zöldfelület, árnyékos menedékhelyek, korszerűbb építészeti megoldások, hőségriasztó rendszerek – ezek nélkül a városok védtelenek maradnak. A probléma viszont az, hogy a legtöbb kormányzati intézkedés még mindig nem tud lépést tartani a valósággal.

„Tudatosítani kell, hogy a hőség nem egy múló kellemetlenség, hanem komoly egészségügyi és társadalmi kockázat, amivel a döntéshozóknak, cégeknek, várostervezőknek is számolniuk kell” – figyelmeztet McLeod.

A forró hónapok tehát nemcsak hosszabbak, de veszélyesebbek is és ahogy a számok mutatják, ez már nem a jövő problémája. Ez a jelen.