Sivatagi nyár, sarkvidéki fagy – ez várhat Európára az atlanti áramlás bedőlése után

A hollywoodi katasztrófafilmek világából a tudományos valóságba csúszott át az a forgatókönyv, amely szerint az Atlanti-óceán áramlási rendszere – köztük a híres Golf-áramlat – az összeomlás szélére sodródott. Ha ez valóban bekövetkezik, Európa éghajlata évtizedekre teljesen átrendeződhet. Mi az az AMOC, és miért beszél róla minden klímatudós?

A hírhedt AMOC (Atlantic Meridional Overturning Circulation) gyakorlatilag a Föld természetes központi fűtésrendszere: meleg, sós vizet szállít az Egyenlítő térségéből északra, ahol lehűl, lesüllyed, majd hideg áramlatként tér vissza dél felé. Ez a rendszer tartja egyensúlyban a hőmérsékletet és biztosítja például azt is, hogy Londonban ne a szibériai fagy legyen az alapértelmezett – írja a green.hu.

A Golf-áramlat is ennek a rendszernek a része, amely évszázadok óta stabilan működik, most azonban számos jel utal arra, hogy megzavarhatja egy klímakritikus tényező: a grönlandi jégtakaró olvadása.

Ahogy a grönlandi jég olvad, hatalmas mennyiségű édesvíz áramlik az Atlanti-óceánba. Ez a víz hígítja a sós tengervizet és mivel kevésbé sűrű, megakasztja a lehűlt víz lesüllyedését – vagyis a motor elakad. A legfrissebb adatok szerint az áramlás már most is 25–28%-kal lassabb, mint az ipari forradalom előtt volt.

És ez még csak a kezdet. Egyes klímamodellek szerint 45–55% az esélye, hogy az AMOC ebben az évszázadban átlépi azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút és gyakorlatilag teljesen leáll.

Mit jelent ez Európának?

Ha az AMOC összeomlik, nem lassú felmelegedésre kell számítani, hanem szélsőséges ingadozásokra. A meleg víz utánpótlásának hiánya miatt Nyugat- és Észak-Európa télen durván lehűlhet – akár mínusz 30 fokig is –, míg nyáron elviselhetetlen forróság köszönthet ránk, 40-45 fokos hőhullámokkal.

A csapadék eloszlása is felborulhat: szárazságok válthatják az özönvízszerű esőket, miközben a mezőgazdaság szenved, az energiaigény pedig ugrásszerűen megnő. A Földközi-tenger medencéje különösen kitett: a szárazság miatt egyre nehezebb lesz a vízgazdálkodás és az élelmiszer-termelés.

Visszafordítható a folyamat?

Röviden: nem. Az AMOC lassulása nem új keletű, de a trend most már aggasztó sebességgel gyorsul. A tudósok szerint már csak a folyamat lassítására van esélyünk, de ez is csak globális összefogással sikerülhet.

A kulcs a kibocsátáscsökkentés: szén-dioxid, metán és a többi üvegházhatású gáz visszafogása, a fosszilis energia háttérbe szorítása, valamint a természetes vízháztartások megóvása. Emellett létfontosságú lenne az óceáni megfigyelőrendszerek fejlesztése, hogy időben észlelhető legyen bármilyen vészjósló változás.

A dominóeffektus veszélye

Stefan Rahmstorf, a potsdami klímakutató intézet vezetője szerint az AMOC bedőlése nemcsak Európára lenne hatással. Bekövetkezhet az Amazonas-medence kiszáradása, a nyugat-afrikai monszun leállása, sőt a sarkvidéki jég gyors eltűnése is. A rendszer annyira összetett, hogy egyetlen láncszem kiesése is globális következményekkel járhat.

A forgatókönyv tehát adott és egyre valószínűbb, de még lehet esélyünk arra, hogy ne egy katasztrófafilm statisztái legyünk. A kérdés már nem az, hogy megtörténhet-e, hanem hogy mikor és milyen áron. A válasz pedig rajtunk múlik: a kormányokon, a vállalatokon és végső soron az egyéneken.