Gyorsul a nyári felmelegedés, súlyosbodnak az aszályok Magyarországon

A nyári hőség nemcsak egyre gyakoribb, de egyre tartósabb is Magyarországon, miközben egyre ritkábban lehet csapadékra számítani. A Kárpát-medence Európa egyik leggyorsabban melegedő és aszályokkal sújtott térsége lett – hívja fel rá a figyelmet Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársa.

A nyári időjárás már rég nem az, amit megszoktunk. A klasszikus kontinentális klíma fokozatosan átalakul: forróbb, szárazabb és kiszámíthatatlanabb lett. Szabó Péter szerint Magyarország és a Balkán-félsziget ma már Európa leggyorsabban melegedő régiói közé tartoznak és ez a tendencia az utóbbi években tovább gyorsult.

A folyamat következménye az egyre gyakoribb és súlyosabb aszályok, amelyek már nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a mindennapi életünket is érintik.

Az idei nyár már júniusban is extrémnek bizonyult: Spanyolországban rekordmeleg júniust mértek, Angliában is szokatlan hőség volt, nálunk pedig az idei június lett a második legmelegebb – és egyben a legszárazabb – 1901 óta. A hőség és a csapadékhiány együtt súlyosbítják az aszályhelyzetet, amely már július elején is kísértetiesen hasonlított a 2022-es történelmi szárazságra.

Az 1971 és 2024 közötti adatok alapján Európa hőtérképe jól kirajzolódik: míg Írországban az elmúlt öt évtizedben „csak” 0,9 Celsius-fokkal emelkedett a nyári átlaghőmérséklet, addig Magyarországon, a Balkánon és Kelet-Európában már 3–4 fokos növekedést is mértek. Mindez messze meghaladja a globális átlagot és jól mutatja, hogy Nyugat-Európát még valamennyire védi az óceán, de térségünknek nincs ilyen enyhítő hatása.

A csapadék terén is látványos a különbség: míg Észak-Európában – például Dániában, Svédországban vagy Írországban – jelentősen nőtt a nyári eső mennyisége, addig Dél- és Kelet-Európa országai egyre szárazabbak. Magyarországon, Moldovában vagy a Balkánon ma már 25–40 százalékkal kevesebb csapadék hullik nyáron, mint ötven éve. A szárazabb évek nem egy-egy kivételt jelentenek, hanem lassan az új normává válnak.

Bár a klímaváltozás nem évről évre ugyanúgy alakul, az irány egyértelmű. A ’70-es években még előfordultak enyhébb lehűlések is, de a ’90-es évek óta a melegedés egyre erőteljesebb lett. A 2010-es évek hoztak ugyan némi lassulást, de a 2020-as évektől ismét felgyorsult a folyamat – méghozzá különösen a Kárpát-medencében és a Balkánon.

A legfrissebb adatok szerint jelenleg ez a térség melegszik leggyorsabban egész Európában.

Talán meglepő, de az idei nyáron Magyarországon átlagosan magasabb hőmérsékletet mértek, mint Spanyolország több részén. Ennél melegebb csak néhány országban volt: például Szerbiában, Albániában, Moldovában, Bulgáriában és Cipruson. Ez is mutatja, mennyire átalakult a térség klímája és azt is, hogy ez már nem csupán a mediterrán országok problémája.

Nemcsak a hőmérséklet emelkedik, de egyre kevesebb eső esik. Ez a két tényező együtt súlyosbítja az aszályokat, veszélyezteti a mezőgazdaságot, az ivóvízkészleteket és az alkalmazkodás költségeit is drasztikusan megemeli. A magyar éghajlat ma már inkább egy közép-ázsiai belső régióéra emlékeztet, mint egy mérsékelt égövi európai országéra és a változás sebessége miatt egyre kevesebb időnk marad a felkészülésre.

Merre tovább?

A válasz rövid: alkalmazkodni kell – méghozzá gyorsan és hatékonyan. Az okosabb vízgazdálkodás, a városi zöldfelületek fejlesztése, az árnyékolás, a korszerű öntözési rendszerek és a klímatudatos életmód nem jövőbeli lehetőségek, hanem sürgető feladatok. A tét nem kevesebb, mint az élhetőség megőrzése – nemcsak a természetnek, hanem nekünk is.